Az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától visszacsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit. Erről Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók előtt. „A védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog összpontosítani 2015-ben” – mondta a tábornok.
„Különleges figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre” – tette hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett. A Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező Szevasztopol város.
A nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé, amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszereket.
Az Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága. Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10 rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.
Ajánló
Eközben Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy „ha Washington erre kényszeríti”, Oroszország felülvizsgálhatja viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az irányban semmilyen lépést. A főosztályvezető „meglehetősen furcsának” nevezte, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki, és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre szólítják fel.
Uljanov közölte, hogy a START megállapodás végrehajtása „nem rosszul, rendben halad”, és egyik félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki konzultációs bizottsági ülés februárban lesz. A START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július 31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002 júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a START-I-et.
