Az Oroszországi Föderáció erőstruktúrái közül néhányan már megvonták a terrorizmus elleni harc idei eredményeit –írja a Nyezaviszimaja gazéta. Ezek az eredmények egyáltalában nem töltik el optimizmussal az egyszerű embereket. Oroszországban továbbra is fennáll a terrorizmus veszélye. Az infrastruktúra különféle létesítményei és a tömeges rendezvények helyei nem eléggé védettek.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat /FSZB/ és a Belügyminisztérium persze nem ül ölbe tett kézzel. A terrorizmus elleni intézkedések egész sorát határozták meg, és ezek között sok a „teljesen titkos” vagy a „kiemelten fontos” feliratú. Bár az erőstruktúrák vezetőinek nemrégiben elhangzott nyilatkozatai szerint maguk az intézkedések és akciók eleve jól láthatók. A hadsereg létszámát most 1.000.000 főre csökkentik, ami azt mutatja, hogy a külső veszély az ország számára most nem annyira aktuális, mint a belső. Azaz a reform, egyebek között a hadsereg létszámának csökkentése folyik, a karhatalmi csapatok „kiépítése” viszont egészen 2020-ig meg van határozva. A belügyi csapatok hatékonynak bizonyulnak, így ott csökkentésről nincs szó. Ugyanakkor a megfigyelők szerint a terrorista megnyilvánulások növekedése Az Oroszországi Föderációban továbbra is megmaradhat, különösen az Észak-Kaukázusban. A múlt évihez képest 57 százalékkal nőtt a terrorizmushoz kapcsolható bűncselekmények száma ebben a körzetben.
Kommentárunk
Oleg Nyecsiporenko, az Orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Alapítvány vezérigazgatója azt fejtegeti a www.lenta.ru -nak, hogy miért nem igazán hatékony a terrorizmus elleni harc.
– A terrorizmus elleni rendszerek és a nemzetközi terrorizmus egymással küzdenek. Az első a nemzetközi bürokrácia kánonját, a Parkinson törvényeit követi, ez az instrukcionizmus. /Az „ instrukció” szóból/. A nemzetközi terrorizmusnak a „jogalanyai” viszont a szabadművészet alapján cselekednek. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos fokig elhárítsák azokat az intézkedéseket, amelyeket tevékenységük semlegesítésére foganatosítanak. És egy fontos momentum: a tömegtájékoztatásnak nem kell érintenie a terrorizmussal való szembenállás technológiáit. Az információs térség így is túlterhelt a terrorról szóló hírekkel. És ez pszichózist kelt a társadalomban. Van egy elv: „mindenki vigye a maga bőröndjét”. Vagyis ez a tevékenység azok dolga, akik jogi téren és operatívan arra hívatottak, hogy szembe szálljanak a terrorizmus megjelenési formáival.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
