Az Oroszországi Föderáció lakosainak többsége nem látja a modernizálással kapcsolatos elgondolások támogatását. A Nyezaviszimaja gazeta írja, hogy a polgárok közel hatvan százaléka nem tud arról, hogy mely csoportok lehetnek az innováció mozgató erői, a további 23 százalék pedig meg van győződve, hogy ilyen csoportok nem is léteznek. A megkérdezettek közül minden ötödik meg van győződve, hogy a modernizálásra a vállalkozók hatnak ki. Véleményük szerint az innovációs gazdaságra való átállás legkevésbé függ maguktól a lakosoktól. Ha az egész lakosságot vesszük alapul, akkor a korszerűsítés kérdésében a megkérdezettek egyharmada a korrupció elleni harcot tette az első helyre, a kis- és középvállalkozások, a tudomány fejlesztése mindössze 17 százalékot foglalkoztatott. A lakosság szolidáris az innovációk kezdeményezőivel abban a kérdésben, hogy jelenleg a kormánynak kevesebb figyelmet és eszközt kell fordítani a kőolaj és gázszféra támogatására és az Oroszországi Föderáció vezető szerepének biztosítására a kozmikus szférában.
Az egyszerű polgár ki van zárva a döntéshozatalból, és ezt kész ténynek veszik. Ebből következik, hogy a lakosság többsége meg van győződve, hogy semmilyen más módon, csakis felülről lehet megváltoztatni a helyzetet.
A lakosság egyes rétegeinél — például a nyugdíjasoknál- megfigyelhető közömbösség sok tekintetben kényszerű. Másrészt a vezetők nyilatkozatai az innovációról, számukra inkább csak szép szavakat jelentenek, mint konkrét dolgokat. A tényeleges előrelépést sok minden gátolja, egyebek között a korrupció is. Innen az eredmény: az oroszországi lakosok nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy a gazdasági innovációk bevezetésében mozgató erő az állam, vagy sem.
Ha a szociálisan aktív és gazdaságilag önálló polgárokat nézzük, ők általában szkeptikusan értékelik a kormány modernizálási kampányának sikereit. Ezek az emberek saját maguknak köszönhetik karrierjüket és mindenekelőtt saját erejükre számítanak. Inkább tartanak mindattól, amit az állam tesz, mintsem reményeket támasztana bennük. Ebben is különböznek az olyan függő helyzetben levő csoportoktól, mint a nyugdíjasok, vagy köztisztviselők. Mielőtt bármit is támogatnának, meg kell győződniük, megéri-e a dolog.
Kommentár
Borisz Kagarlickij, a Globalizációs Problémák Intézetének igazgatója arról beszél, miért akadozik a hatalom számos kezdeményezése.
– Oroszországban a lakosság jelentős része számára a modernizálás az újabb kampányt jelenti. Ugyanolyat, mint amiből elég sokat megéltünk a szovjet időkben. Ezen kívül meglehetősen absztrakt a jelszó is. Mi az, hogy modernizálás? Az embereknek konkrét problémáik vannak, és ezeket a problémákat kell megoldani. Szociális gondokat, az oktatással, az egészségüggyel, a lakással és a munkával járó problémákat. Vagyis az emberek konkrét dolgokat várnak a hatalomtól, amelyek segítségével megoldhatják az említett problémákat. Másrészt, ha vesszük például az oktatáspolitikát, akkor az egyáltalában nem felel meg az ulramodern korszerűsítés céljainak. Mit jelent a modernizálás? Több új számítógépet? A problémákat szerkezeti változásokkal kell rendezni. Amíg a lakosság nem látja a konkrét eredményeket és a helyzet konkrét javulását, addig a modernizáció jelszava vagy bármilyen más jelszó, nem vált ki lelkesedést az emberekben -mondta Borisz Kagarlickij, a Globlizációs Problémák Intézetének igazgatója.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
