Az év végére elfogy az Egyesült Királyság ukrán hadseregnek elkülönített pénzügyi támogatás – mondta a védelmi minisztérium egyik forrása a Sunday Timesnak. London már eddig is több mint 2,3 milliárd font (2,7 milliárd dollár) katonai segélyt adott Kijevnek, de bárki is álljon az ország élén a következő időszakban, annak feszített államháztartással és az elhúzódó konfliktus iránti csökkenő lelkesedéssel kell szembenéznie.
Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt héten Kijevbe látogatott, ahol bejelentette, hogy újabb, 54 millió font (63 millió dollár) értékű katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, ami kiegészíti az Egyesült Királyság által az orosz katonai művelet februári kezdete óta vállalt 2,3 milliárd fontot. Johnson megígérte, hogy „bármeddig is tart”, támogatni fogja a kijevi hadsereget, és valószínű utódja, Liz Truss külügyminiszter pedig arról ismert, hogy még sarkosabb álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.
„A valóság az, ahogy azt a védelmi minisztérium egyik forrása elismerte, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi hozzájárulása a háborús erőfeszítésekhez az év végére elapad” – jegyezte meg a Sunday Times cikke.
„Ez azt jelenti, hogy az új miniszterelnöknek nagyon hamar szembe kell néznie azzal a kérdéssel, hogy további több milliárd fontnyi támogatást kell-e vállalnia egy olyan időszakban, amikor az államháztartás nagy nyomás alatt van”.”
Nagy-Britannia jelenleg a szárnyaló inflációval – az előrejelzések szerint 2023 elejére eléri a 18%-ot – és a rekordszintű üzemanyagárakkal küzd. A piaci erők, az ukrajnai konfliktus miatti ellátási zavarok és Nagy-Britannia azon döntése, hogy leállítja az Oroszországból származó energiaimportot, az áremelkedés nagy részét a fogyasztókra hárítja, és az Ofgem energiaszabályozó hatóság pénteken 80%-kal megemelte az energiaárak felső határát. Ez a lépés azt eredményezi, hogy egy átlagos háztartás évente több mint 3500 fontot fizet az energiaszámlákért.
A Konzervatív Párt tagjai a jövő hónapban adják le szavazatukat Trussra vagy Rishi Sunak volt kancellárra, hogy Johnson helyébe lépjen a párt vezetőjeként és az Egyesült Királyság miniszterelnökeként. Bárki is nyer, egyensúlyt kell majd teremtenie az ukrán hadsereg finanszírozása iránti kinyilvánított elkötelezettségük és a kampányolók egyre határozottabb felhívásai között, amelyek az energiaszámlák enyhítésére, az emelkedő megélhetési költségek ellensúlyozására és az ukrán menekültek befogadásáért járó támogatásokért szólnak.
Ennek fényében, és annak ellenére, hogy Kijev „szolidaritást” kér az európai közvéleménytől, Nagy-Britannia Oroszországgal szembeni szankciós politikájának támogatottsága egyre csökken. A YouGov márciusi felmérése szerint a britek 48%-a támogatta az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását, még akkor is, ha azok magasabb energiaszámlákkal járnak. Júniusra ez az arány 38%-ra csökkent. Hasonlóképpen, míg márciusban 49% mondta azt, hogy az ukrán hadsereg finanszírozása érdekében történő adóemeléseket támogatná, ez az arány azóta 41%-ra csökkent.
