Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus „akár évekig is eltarthat”, de Berlin mindvégig támogatni fogja Kijevet – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.
„Sajnos abból kell kiindulnunk, hogy Ukrajnának még jövő nyáron is szüksége lesz újabb nehézfegyverekre a barátaitól” – mondta Baerbock a Bild című bulvárlapnak vasárnap.
„Ukrajna a mi szabadságunkat, a mi békénket is védi” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Berlin „anyagilag és katonailag is támogatni fogja Kijevet – amíg szükséges, pont!”.
Baerbock ígérete annak ellenére hangzott el, hogy a hét elején elismerte, hogy Németország hadserege „abszolút hiányt” szenved az eszközök terén az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások miatt.
Berlin eddig tüzérségi lövegeket, vállról indítható rakétákat és légvédelmi önjáró lövegeket szállított Ukrajnának. Ennek ellenére Olaf Scholz német kancellárt a konfliktus hat hónapja alatt végig bírálatok érték, amiért láthatóan vonakodik attól, hogy kifinomultabb fegyvereket küldjön Kijevnek.
Baerbock szerdán közölte, hogy a német Iris-T légvédelmi rakétarendszert a következő hetekben küldik Ukrajnába, és az év végéig további szállítások várhatók.
A diplomata a Bild című lapnak adott interjújában ígéretet tett arra, hogy „tompítja a magas energiaárakból eredő társadalmi egyensúlytalanságokat” Németországban, amelyeket az Európába irányuló orosz gázszállítások csökkenése okozott a Moszkva elleni szankciók közepette.
Baerbock megvédte Ukrajna igényét a Krímre is, amely 2014-ben egy népszavazáson elsöprő többséggel az Oroszországgal való újraegyesülés mellett szavazott.
„A Krím is Ukrajnához tartozik. A világ soha nem ismerte el a 2014-es annektálást, amely nemzetközileg jogellenes volt” – állította a zöldpárti politikus.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
