Az Oroszországi Föderációban stratégiai pontokon módosul a katonai doktrína. Az új doktrína nyíltan kimondja, hogy az Oroszországi Föderációnak joga van preventív nukleáris csapást mérni az agresszorra. Az új dokumentumról, az új doktrína kidolgozásáról az orosz Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev nyilatkozott a Rosszijszkaja Gazeta lapnak.
Az Oroszországi Föderáció történetében az új katonai doktrína már a harmadik lesz – mutatott rá Nyikolaj Patrusev. A doktrína előző változatai 1993-ban, illetve 2000-ben jelentek meg. Azonban a világban folyamatosan változások történnek. Míg 1993-ban abból indultak ki, hogy a katonai konfliktusokat kizártnak kell tekinteni, a világhelyzet további módosulása bebizonyította, hogy ilyen konfliktusok lehetségesek, sőt, olykor nagyszabású konfliktusok is történhetnek. A jelenlegi, napjainkban hatályos változat pedig a századforduló Oroszországára jellemző átmeneti időszakot tükrözi. Kimondja, hogy a doktrínának védelmi jellege van.
Megjegyzendő, hogy az új dokumentum megőrzi az érvényes katonai doktrína máig időszerű fontosabb alkotóelemeit. Közben figyelembe veszi az újabb katonai veszélyeket: a nyersanyagért, energetikai és egyéb készletekért folyó harcot, a NATO-nak az orosz határokhoz való közeledési kísérleteit, a tömegpusztító, egyebek között a nukleáris fegyverek elterjedését, a nemzetközi terrorizmust. Az okmány pontosít olyan kérdésekben is, amelyek Oroszország részéről a nukleáris fegyver alkalmazását illetik abban az esetben, ha hagyományos fegyverekkel való támadás éri országukat.
A BT-titkár hangsúlyozta, hogy Oroszország természetesen határozottan ellenzi a konfliktusok katonai úton való rendezését, nem is beszélve a nukleáris fegyverek alkalmazása lehetőségéről. Oroszország mindig is következetes és megbízható partner volt a leszerelés és az atomsorompó rendszerének fenntartása ügyében. Oroszország megerősíti, hogy kész haladni előre, a nukleáris fegyverektől mentes világ felé. Azonban ez megköveteli, hogy ne csak az USA és Oroszország mondjon le az atomfegyverről, hanem a nukleáris klub többi tagországa is, amelyek eddig kiváró álláspontra helyezkedtek. Külön téma azok az országok, amelyek nem ismerik el hivatalosan, hogy nukleáris fegyverrel rendelkeznek, és azok, amelyek illegálisan próbálnak „kritikus” technológiák birtokába jutni.
Nyikolaj Patrusev BT-titkár kiemelte, hogy az októberben elfogadott védelmi törvénymódosítások mellett, amelyek az orosz fegyveres erők külföldi bevetését irányozzák elő, a katonai doktrína újabb változata is teljes egészében egyezik a nemzetközi jognormákkal és megfelel az ENSZ alapokmányának is.
Ehhez kapcsolódó anyag még, hogy 2010-ben Oroszország fegyveres erői több mint 30 ballisztikus rakétát és 11 kozmikus komplexumot fognak kapni. Ezt Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin miniszterelnök közölte a honvédelmi-ipari komplexum kérdéseiből tartott tanácskozáson a Moszkva melletti Himkiben. Szavai szerint „a legújabb rakéta- és kozmikus technika az ország honvédelme biztosításának és biztonságának fő eleme, ezen belül a nukleáris elrettentés hatékony eszköze”. A honvédelmi-ipari komplexumnak lényegesen emelnie kell hatékonyságát ahhoz, hogy el tudja látni a hadsereget a legújabb technikával – vélekedik Putyin.
