Oroszország májusban Kína első számú olajszállítójává vált, az export 55%-kal emelkedett tavalyhoz képest – jelentette hétfőn a Reuters a kínai vámügyi főigazgatóság adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz kőolaj Kínába irányuló exportja a múlt hónapban közel 8,42 millió tonnát, azaz napi 1,98 millió hordót tett ki, beleértve a Kelet-Szibéria-csendes-óceáni (ESPO) vezetéken keresztül szivattyúzott mennyiségeket és az orosz európai és távol-keleti kikötőkből érkező szállítmányokat.
Az áprilisi 25%-os növekedés lehetővé tette, hogy Oroszország kiszorítsa Szaúd-Arábiát, és Kína legnagyobb olajszállítójává váljon.
Kína 7,82 millió tonnára, azaz napi 1,84 millió hordóra csökkentette szaúdi olajimportját az áprilisi 2,17 millió hordó/napról. Brazília szállítása 19%-kal, 2,2 millió tonnára csökkent. A Covid-19-hez kapcsolódó elhúzódó keresletcsökkenés ellenére Kína teljes olajimportja májusban közel 12%-kal, napi 10,8 millió hordóra nőtt az előző évhez képest.
Kína orosz olajvásárlásának megugrására azután került sor, hogy Moszkva az év elején komoly árengedményeket vezetett be nyersolajára, amikor Oroszország hagyományos vásárlói az Ukrajnával kapcsolatos szankciók miatt elkezdték elutasítani az exportot.
Február vége óta az Egyesült Államok, az EU és szövetségeseik korlátozó intézkedéseket vezettek be az orosz energiaellátásra vonatkozóan. Június elején az EU szankciócsomagot hagyott jóvá, amely megtiltotta az Oroszországtól való kőolajvásárlást, és megtiltotta „az ilyen áruk [kőolaj és kőolajtermékek] harmadik országokba irányuló tengeri szállításának biztosítását és viszontbiztosítását”.
A Moszkva által kínált kedvezmények azonban érdekelte Kínát és Indiát, amelyek az elmúlt két hónapban fokozták a vásárlásokat. Az RBC szerint márciusban az orosz zászlóshajó, az Urals nyersolaj átlagos árengedménye mintegy 20%, áprilisban 33% volt, bár május közepén az üzemanyag havi átlagára közel 20%-kal emelkedett.
