Szerbiának nem érdeke, hogy csökkentse „közelségét és együttműködését” Moszkvával, és hozzátette, hogy azzal, hogy Belgrádot szankciók bevezetésére próbálják kényszeríteni Oroszországgal szemben, a Nyugat csupán arra törekszik, hogy „felmentse” magát saját bűnei alól.
Aleksandar Vulin belügyminiszter a Novosztyi című napilapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a történelem során a szerbektől mindig is azt várták, hogy „tegyenek valamit másokért”, és hanyagolják el saját érdekeiket.
„Szerbiának nem érdeke, hogy részt vegyen a nagyok konfliktusaiban, és Szerbiának nem érdeke, hogy csökkentse az Oroszországgal és annak vezetésével fennálló közelséget és együttműködést” – mondta a miniszter.
Elmondta, hogy amikor a nyugati országok arra kérik Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, akkor tudják, hogy ez gazdasági szempontból nem jelentene sokat Oroszországnak, de jelentős erkölcsi csapást jelentene.
„Azok, akik lebombáztak minket, tudják, hogy Szerbia erkölcsi nagysága aránytalan a tűzerőhöz képest, és ezért van szükségük arra a kis meggyötört Szerbiára, arra a bátor áldozatra, hogy velük legyen” – mondta.
Véleménye szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek „mindenük van, csak erkölcsük nincs”, ezért azt akarják, hogy Szerbia „feloldozza őket az általuk elkövetett bűnök alól, és feloldozza őket a nemzetközi jog megsértésének bűne alól”.
„A választójog és a demokrácia nyugati csodálóival ellentétben a despotikus Oroszország és Kína soha nem kérte tőlünk, hogy szankciókkal sújtsuk az EU-t vagy az USA-t, és fogadjuk el a döntésüket sajátunkként” – mondta Vulin, hozzátéve, hogy minden „oroszellenes hisztéria mindig szerbellenes”.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy országa nem akarja, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában.
„Oroszország vereségét Szerbia minden pozíciójában teljes erővel érezné, ahogyan mindig is éreztette” – mondta.
Vulin üdvözölte Aleksandar Vučić szerb elnököt, amiért „egy kis ország elnökének pozícióját meghaladó erőt tanúsított” az Oroszországgal szembeni szankciókkal szemben.
„Vučić nem kisorosz, hanem nagy szerb” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és számos más ország Oroszország ukrajnai katonai műveletét provokálatlan agressziónak tekinti, és válaszul átfogó szankciókat vezetett be Moszkva ellen.
Pénteken Olaf Scholz német kancellár a szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Szerbiának követnie kell az EU példáját az Oroszország elleni szankciókban, és független államként kell elismernie a szakadár Koszovó tartományt, ha azt reméli, hogy egy napon csatlakozhat az EU-hoz.
Vučić megismételte, hogy Oroszország szankcionálása nehéz lenne Belgrád számára. A hét elején a szerbiai televíziónak azt mondta, hogy az EU olajembargója már 600 millió dollárba került a magasabb árak miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy a szankciók visszafelé sültek el a Nyugaton, az inflációra és a hiányra hivatkozva, amelyekért az amerikai és az uniós kormányok most Moszkvát próbálják okolni. Másnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy a szankciók valóban „óriási áremelkedést okoztak az élelmiszer- és energiaárak tekintetében” a rekordszintű infláció közepette.
