Németország „történelmi okokra” hivatkozva habozott tankokat küldeni Ukrajnába az orosz erők ellen – mondták kormányzati források a Der Spiegel magazinnak.
A meg nem nevezett tisztviselők szerint Olaf Scholz kancellár kormányán belül attól tartanak, hogy Kijev túlságosan elbizakodottá válhat, ha sorozatos győzelmeket arat, és esetleg betörést indíthat orosz területre.
Egy ilyen fejlemény „azt jelentené, hogy a német tankok ismét Oroszország belsejében lennének” – írta pénteken a Der Spiegel, nyilvánvalóan utalva a náci Németország 1941-es szovjet inváziójára.
Az a félelem, hogy német fegyvereket küldenének Oroszországba, „rávilágít arra, hogy Berlinben bizonyos bizalmatlanság uralkodik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben. És ez is az egyik oka annak, hogy a németországi hadiipar nem kapott engedélyt harckocsik szállítására” – állította a jelentés.
Eddig csak Lengyelország és Csehország szállított tankokat a kijevi kormánynak, az olyan nagy fegyverexportőrök, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország még nem.
Annak ellenére, hogy NATO-ban szinten soha nem került szóba a harckocsi-embargó, a források szerint Washington, London és Párizs között nem hivatalos megállapodás született a kérdésben, és Németország „történelmi okokból” soha nem lehet az első ország, amely harckocsikat szállíthatott volna Ukrajnának.
A Der Spiegel beszámolója politikusokat és elemzőket idézett, akik azzal vádolták Scholzot, hogy túl lassan segít felfegyverezni Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. A szerzők olyan híreszteléseket is idéztek, amelyek szerint a kancellárt minden eddigi engedményre rákényszerítették a katonai segélyek terén, de aztán mégis késleltette a szállításokat.
Február vége óta, amikor az ukrajnai orosz katonai offenzíva megkezdődött, Berlin csak könnyebb fegyvereket szállított Kijevnek, és a szállítmányok mérete idővel csökkent, a Welt am Sonntag beszámolója szerint március 30. és május 26. között mindössze két német szállítmány érkezett Ukrajnába.
Nehézfegyverek szállítását, köztük 30 Gepard légvédelmi járművet, hét Panzerhaubitze 2000 önjáró ágyút és négy MARS II rakétarendszert Berlin már bejelentett, de ezek még nem valósultak meg.
Scholz a múlt héten azt állította, hogy Németország az egyik legmodernebb fegyverét, az IRIS-T légvédelmi rendszert is elküldi a kijevi kormánynak. A védelmi minisztérium azonban közölte, hogy az nincs raktáron, és a kéréseket a gyártókhoz kell intézni. Sajtóértesülések szerint Ukrajna csak novemberben remélheti, hogy megkapja a rendszereket.
A Der Spiegel szerint ez túl késő lehet, mivel a német hírszerzés kiszivárgott értékelései szerint az orosz csapatok augusztusra az egész Donbasszt ellenőrzésük alá vonhatják.
Oroszország február végén támadta meg Ukrajnát, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságokat a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
