Szaúd-Arábia fenntartja kiterjedt kereskedelmi kapcsolatait Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt – jelentette ki Faisal Al-Ibrahim gazdasági és tervezési miniszter kedden a davosi Világgazdasági Fórum alkalmával.
A japán Nikkei újságnak nyilatkozva a miniszter azt mondta, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók „egyoldalúak”, és azok is maradnak.
Al-Ibrahim dicsérte Moszkva szerepét az OPEC+ formátumban, amely a legnagyobb olajexportőröket egyesíti.
A miniszter kifejtette, hogy Rijád nem tervezi az olajkitermelés növelését az árak csökkentése érdekében, kifejtve, hogy országa jelenleg az ellátás stabilitására összpontosít, nem pedig a nagyobb mennyiségre. Úgy vélte, hogy az OPEC erőfeszítései nélkül „sokkal rosszabb” lenne a helyzet a nemzetközi energiapiacokon.
Az Egyesült Államok, az EU és szövetségeseik példátlan szankciókkal sújtották Moszkvát az ukrajnai különleges hadművelet elindítását követően. A korlátozások Oroszország pénzügyi és banki szektorát, valamint a légi közlekedést és az űrkutatást célozták meg. Számos kormánytisztviselőt, közéleti személyiséget és üzletembert személyi szankciókkal sújtottak.
Az Egyesült Államok és Kanada megtiltotta az orosz kőolajimportot, míg az EU még mindig vitatkozik az embargó kérdésén. Az intézkedés, amely a konfliktus kezdete óta a hatodik brüsszeli szankciós csomagba került volna, Magyarország ellenállásába ütközött.
Kedden Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke azzal érvelt, hogy az EU továbbra is vásárol orosz olajat, állítólag azért, hogy megakadályozza, hogy Moszkva a világpiacra vigye azt, és további hasznot szerezzen az emelkedő árakból.
Más nemzetek vonakodtak csatlakozni a nyugati szankciókhoz. Kína áprilisban növelte az Oroszországból származó energiaimportját. A Bloomberg szerint az olaj-, gáz- és szénvásárlás a múlt hónapban 75%-kal emelkedett.
Ajánló
India azt mondta, hogy befektethet olyan oroszországi energiaprojektekbe, amelyeket nyugati vállalatok, például az Exxon és a Shell elhagyott. Európában Orbán Viktor magyar miniszterelnök atombombához hasonlította a szankciókat, és azt állította, hogy azok visszaüthetnek, és élelmiszerhiányhoz és tömeges migrációhoz vezethetnek.
Oroszország február végén indított offenzívát Ukrajna ellen, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
