Finnország és Svédország NATO-csatlakozási lépése nem marad orosz válasz nélkül, de korai lenne arról beszélni, hogy ez magában foglalja a nukleáris fegyverek áthelyezését a két északi országhoz közelebb – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes.
„Túl korai erről beszélni” – mondta Grusko pénteken újságíróknak arra a kérdésre, hogy Helsinki és Stockholm NATO-tagsága arra késztetheti-e Moszkvát, hogy atomfegyvereit a balti térségbe helyezze.
Finnország és Svédország is távolt maradt a NATO-tól a hidegháború idején, de a szomszédos országok kormányai közölték, hogy a február végén indított ukrajnai orosz katonai művelet után átgondolták álláspontjukat. Médiajelentések szerint Helsinki és Stockholm a következő napokban kérheti felvételét az Egyesült Államok vezette katonai szövetségbe.
A külügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy a NATO-tagsággal Finnország és Svédország „valójában lemondana… a nem nukleáris státuszáról”.
„Ezek az országok részt vesznek majd a NATO nukleáris tervezőcsoportjában”, annak ellenére, hogy évtizedek óta az ilyen fegyverek megsemmisítését szorgalmazzák – mondta.
A NATO az ország határai felé történő terjeszkedését Oroszország komoly fenyegetésnek tekinti, és az új tagállamok felvételét, ha ez megtörténik, Moszkva megfelelő ellenintézkedésekkel fogja fogadni – hangsúlyozta Grusko.
Az ilyen ellenintézkedésekről szóló döntések „nyilvánvalóan nem érzelmi alapon, hanem a térség biztonsági helyzetét befolyásoló összes tényező alapos és kalibrált elemzésén alapulnak majd” – mondta.
Oroszország a maga részéről nem lát okot arra, hogy Finnország és Svédország NATO-tagságra törekedjen, mivel nincsenek ellenséges szándékai ezekkel az országokkal szemben – biztosította Grusko.
A NATO tervezett újabb bővítése csak további feszültségeket fog okozni a térségben – mutatott rá a diplomata, kifejtve, hogy amint Helsinki és Stockholm tagságát jóváhagynák, a szövetség azonnal azt fogja állítani, hogy „északi szárnya sebezhető…” ; Finnország felvétele azt eredményezte, hogy „a NATO és Oroszország közötti közös határ 1300 km-rel nő”. Ezt a határt meg kell védeni, ezért további kontingenseket kell oda telepíteni stb..”.
