Lerombolták az Artem ukrán rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentésben.
Konasenkov szerint tengeri indítású Kalibr rakétákkal kiiktattak három vontatási alállomást Fasztiv, Krasznoszilka és Polonne vasúti csomópontnál. A rakétaerők az éjszaka folyamán 13 ukrán katonai létesítményt támadtak, egyebek között a Mikolajiv megyében lévő Gorohovszke faluban a harci személyzetével együtt megsemmisítették azt a Tocska-U rakétakilövő rendszert, amellyel egy nappal korábban csapás mértek az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire.
A tábornok szerint a tüzérség az éjszaka folyamán 975 lőfeladatot hajtott végre, eltalálva 21 parancsnoki állást, 69 erődítményt, 763 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosítási területet, valamint 107 tüzérségi állást. A csapások megsemmisítettek több mint 280 ukrán „nacionalistát” és 38 páncélozott járművet.
Az orosz fegyveres erők precíziós föld-levegő rakétákkal tíz ukrán katonai létesítményt, köztük egy Illicsivka melletti lőszerraktárt találtak el, a légierő gépei pedig 112 katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást és négy lőszerraktárt likvidáltak.
A szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 634 drónt, 278 légvédelmi rakétarendszert, 2638 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 304 rakéta-sorozatvetőt, 1175 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2467 különleges katonai járművet veszítettek.
A luhanszki területvédelem törzse közölte, hogy a szakadár „népköztársaság” erői eddig 173 települést „szabadítottak” fel és vontak az ellenőrzésük alá. Az elmúlt nap folyamán egyébként a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitásban hét ember életét vesztette, 45 megsebesült, a luhanszkiban pedig négy lakos sebesült meg ukrán belövések következtében. Donyeckben kigyulladt egy olajtároló.
Ajánló
Roman Sztarovoj, az orosz Kurszk megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a határ menti Krupec községet aknavető-támadás érte, amit az orosz határőrök a tűz viszonzásával elfojtottak. A tisztségviselő szerint az incidensnek nem voltak áldozatai, anyagi kár nem keletkezett.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a csütörtök éjjel kiadott tájékoztatójában azt állította, hogy az ukrán fél továbbra is gyártja az orosz hadsereget rágalmazó anyagokat. Ezúttal szerinte a Donyec-medencei Liman városban lőttek az ukrán fegyveres erők külterületről a lakott területeket, amit ukrán és nyugati újságírók biztonságos helyről, egyebek között quadcopterekről filmeztek, „orosz katonai atrocitásokról” szóló álhírek illusztrálásához.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke azzal kapcsolatban, hogy az amerikai képviselőház megszavazott egy törvénytervezetet, amely jóváhagyná, hogy az Egyesült Államok kölcsönbérleti program keretében szállítson fegyver Ukrajnának, pénteki Telegram-bejegyzésében rámutatott: „a Lend-Lease áruhitel, és nem olcsó: az összes lőszert, felszerelést és élelmiszert, amelyet az USA szállít, az ukrán állampolgárok sok jövőbeni generációja fogja megfizetni”. Hozzátette, hogy a program egyúttal megsokszorozza az amerikai katonai vállalatok nyereségét.
Ajánló
Maria Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője csütörtökön éjjel, ugyancsak a Telegramon kifogásolta, hogy nyugati vezetők és a sajtóorgánumok kiforgatták és Moszkva általi nukleáris fenyegetésnek állították be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben elhangzott interjúját, amelyben éppen arról beszélt, hogy Oroszország ellenzi az atomháborút. A tárcavezető a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatban egyebek között arra emlékeztetett, hogy éppen Moszkva igyekezett meggyőzni Washingtont, hogy erősítsék meg a Gorbacsov-Reagan-formulát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, ezért soha nem szabad kirobbantani.
Zaharova idézte Lavrovot, aki az interjúban arról beszélt, hogy a nukleáris konfliktus kockázata valós, nem szabad alábecsülni és mindent el kell követni a megelőzése érdekében.
„Nem engedhetjük meg a nukleáris háború gondolatát sem” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője. A szóvivő megjegyezte: a torzításnak az lehet a magyarázata, hogy Nyugaton lekapcsolták az alternatív információforrásokat, és az orosz nyilatkozatok az eredetihez közeli változat helyett csak a helyi média értelmezésében jutnak el az olvasóhoz.
