Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese az amerikai atomfegyverek Kelet-Európába történő telepítése mellett érvelt, Oroszország Ukrajna elleni katonai offenzívájára hivatkozva.
A Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak nyilatkozva Kaczynski azt mondta, hogy „alapvetően értelme volna a nukleáris szerepvállalást kiterjeszteni a NATO keleti szárnyára”, nyilvánvalóan arra a NATO-koncepcióra utalva, amely szerint „a nukleáris elrettentés előnyeit, felelősségét és kockázatait megosztják a szövetségen belül”. A lengyel tisztviselő azonban megjegyezte, hogy egy ilyen kezdeményezésnek az Egyesült Államoktól kellene érkeznie.
Ezen felül Kaczynski felszólította a katonai blokkot, hogy hozzon létre egy új parancsnoki központot Lengyelországban, hasonlóan a hollandiai Brunssum városában lévőhöz, „ahonnan a közös NATO- bevetéseket tervezik és hajtják végre”. A képviselő szerint ez egyértelmű jelzés lenne Oroszországnak, hogy a katonai szövetség immár parancsnoki szinten is jelen van Kelet-Európában.
A NATO-koncepció elfogadása mellett Varsó „üdvözölné, ha az amerikaiak a jövőben a jelenlegi 100 ezer katonáról 150 ezerre növelnék európai jelenlétüket”, Kaczynski ez esetben „Oroszország növekvő agresszivitását” nevezte meg fő fenyegetésként. A lengyel tisztviselő tovább bontotta a számokat, kifejtve, hogy „75 ezer katonát kellene állandóan a keleti szárnyon, azaz az orosz határon állomásoztatni”. A Die Weltnek azt is elmondta, hogy Varsó csak a balti államokban és Lengyelországban 50 ezer amerikai katonát szeretne látni.
Kaczynski felszólítja Washingtont, hogy növelje katonai kontingensét az európai kontinensen, annak ellenére, hogy a NATO már megállapodott további csapatok Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába történő telepítéséről.
A nukleáris hatalom Egyesült Államok katonái jelentik a legjobb elrettentést, hogy Oroszország ne támadjon meg NATO-tagállamokat, és ők nyújtják nekünk a legjobb biztonságot – húzta alá Kaczynski, aki szerint a NATO-nak nagyobb szerepet kellene vállalnia az ukrajnai háborúban.
Először is egy békemisszióra lenne szükség. Ez persze csak Ukrajna beleegyezésével lehetséges. Másodszor pedig a NATO-tagoknak végre el kell kezdeniük leszállítani azokat a fegyvereket, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan kért – mondta a lengyel kormányfőhelyettes.
A miniszterelnök-helyettes interjújának egy részét Németország bírálatának szentelte, amiért az nem hajlandó embargót bevezetni az orosz olajra, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének.
Újságíróknak elmondta, hogy „nagyon elégedetlen a német kormány magatartásával”, hozzátéve, hogy Berlin „több fegyvert szállíthatna”, valamint „az EU-ban az olajembargó mellett szólalhatna fel”. Kaczynski úgy vélte, hogy az orosz kőolaj viszonylag könnyen helyettesíthető, ugyanakkor elismerte, hogy a moszkvai földgáz helyettesítésére sokkal problematikusabb helyettesítőt találni.
„Nem lehet egy olyan nagyhatalmat, mint Oroszország, folyamatosan milliárdokkal támogatni az energiaeladásokból” – hangsúlyozta a 72 éves tisztviselő, aki a jelenlegi helyzetet „politikai és erkölcsi szempontból elfogadhatatlannak” minősítette. A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint „Németországnak végre egyértelműen állást kellene foglalnia ebben a kérdésben”.
Kaczynski azzal vádolta a német szövetségi kormányt, hogy évek óta szemet hunyt az felett, „amit Oroszország Putyin vezetésével művel”. Megállapította, hogy „ez rosszul sült el, ahogy most látjuk”, hozzátéve, hogy egyáltalán nem volt „nehéz előre látni”, hová tart a helyzet.
Az Ukrajna elleni orosz katonai hadjárat február 24-i kezdete óta az Európai Unió példátlan gazdasági szankciókkal sújtotta Moszkvát, amelyek számos kormányzati és magánszervezetet, egyes üzletembereket és egész iparágakat érintenek. Lengyelország, a balti államok és Ukrajna azonban arra szólítja fel Brüsszelt, hogy menjen még tovább, és teljesen szabaduljon meg az orosz nyeranyagoktól, amelyek jelenleg mentesülnek az EU szankciói alól. Németország – Európa legnagyobb ipari hatalma – azonban eddig ellenezte az orosz gáz teljes kizárását, mivel attól tart, hogy ez pusztítást okozhat a német gazdaságban, mivel az országban tavaly felhasznált gáz 34%-a Oroszországból származott.
Berlin világossá tette, hogy fokozatosan leválasztja magát az orosz energiáról, és alternatív forrásokat keres, hozzátéve azonban, hogy ez az átállás nem történhet meg egyik napról a másikra.
Március végén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megfogadta, hogy az év végéig leállítja az orosz gáz, olaj és szén importját, és szombaton Litvánia is bejelentette, hogy „ettől a hónaptól kezdve” nem vásárol több orosz gázt.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amely előírja, hogy a Moszkva ellen szankciókat bevezető országoknak április 1-jétől rubelben kell fizetniük az orosz gázért. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy ha nem így fizetnek, az a gázszállítások végét jelenti, amelyet Moszkva nem fog „ingyen adni” – jegyezte meg, hozzátéve azt is, hogy a nyugati szankciók miatt Oroszországnak nem maradt más választása, mint áttérni saját nemzeti valutájára, mivel a dollárt és az eurót „elvehetik tőle”.
Franciaország, Németország és több más európai ország azonban világossá tette, hogy nem fog eleget tenni Oroszország követeléseinek, „zsarolásnak” nevezve azokat, amelyek ellentétesek a meglévő gázszerződések feltételeivel.
