A rubel árfolyama szerdán megugrott, miután bejelentették, hogy az egyes nyugati országokba irányuló gázexport kifizetéseit átállítják az orosz valutára.
Az orosz valuta Putyin orosz elnök bejelentése után azonnal háromhetes csúcsra, 95 rubelre emelkedett a dollárral szemben. Az uniós valutával szemben is 3,5%-kal erősödött, és 110,5 rubel/eurón jegyezték.
A rubel a hónap elején történelmi mélypontra zuhant, amikor a példátlan nyugati szankciók sújtották az orosz gazdaságot: március 7-én rekordalacsony szintre, 132 rubel/dollárra és 147 rubel/euróra esett. Február közepén a valuta árfolyama napról-napra erősödött és 75 rubel/dollár és 85 rubel/euró körül mozgott.
Putyin rubelt kér az orosz gázért
Oroszország azt tervezi, hogy kihagyja az összes „kompromittált” valutát a gázfizetési elszámolásokból – közölte szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hozzátette, hogy több nyugati ország törvénytelen döntése az orosz vagyon befagyasztásáról megsemmisített minden bizalmat a valutáik iránt. Ezért a „barátságtalan országoknak” rubelben kell majd fizetniük az orosz gázért – mondta Putyin.
Az orosz elnök utasította a központi bankot és a kormányt, hogy egy héten belül határozzák meg az orosz gáz vásárlói által a belföldi piacon történő rubelvásárlás műveleteinek rendjét. Putyin hozzátette, hogy Oroszország továbbra is a szerződésekben megkötött mennyiségeknek és árképzési elveknek megfelelően fogja a gázt szállítani. Csak a fizetés pénzneme fog változni.
A nyugatot meglepte Putyin lépése
A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztérium mellett működő független tudományos tanácsadó testület egyik legtekintélyesebb tagja, Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú távú földgázszállítási szerződésekben minden bizonnyal rögzítették az elszámolás pénznemét. Ez euró vagy dollár lehet, az orosz elnök döntése így „egyoldalú szerződésszegés”.
Kifejtette: a nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis „Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”.
Az „úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése „megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában”.
Mindezzel „valószínűbbé vált a teljes gázembargó forgatókönyve, akár akarjuk, akár nem” – írta a szakértő.
