Előbb-utóbb a többi hatalomnak is lesz hiperszonikus fegyvere, de Oroszországnak addigra valószínűleg meglesznek az eszközei ezek megsemmisítésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami csatorna által vasárnap sugárzott interjújában.
„Mindig is azt mondtam, és most is megismételhetem, hogy a világ vezető katonai hatalmai minden bizonnyal rendelkeznek majd ugyanolyan fegyverekkel, mint amilyenek ma vannak Oroszországnak, konkrétan hiperszonikus fegyverekkel. De 2018 óta senki másnál még nem jelentek meg ezek a fegyverek” – mondta Putyin a „Rosszija. Novejsaja Isztorija” (Oroszország. Legújabb kori történelem) című műsorban.
Putyin szerint a többi ország arzenáljában is megjelenik majd a hiperszonikus fegyver.
„De úgy gondolom, hogy képesek leszünk kellemesen meglepni partnereinket azzal, hogy amikor megjelennek náluk ezek a fegyverek, akkorra nekünk már nagy valószínűséggel lesznek eszközeink az e fegyverek elleni küzdelemhez” – mondta.
„Ma senki sem képes elfogni őket (a hiperszonikus rakétákat), a sebességük olyan, hogy lehetetlen elfogni őket, ebben áll jelenlegi helyzetünk egyedisége. De sok ország dolgozik ezen, tudjuk, hogy más országok is dolgoznak rajta, és mi is dolgozunk” – tette hozzá.
Putyin a műsorban megismételte, hogy számára a Szovjetunió összeomlása „tragédia volt, ahogyan az ország legtöbb polgára számára is”. Hangot adott véleményének, miszerint a szovjet államalakulat szétesése az akkor a Szovjetunió nevet viselő történelmi Oroszország szétesése volt.
Álláspontja szerint Oroszország a ’90-es években elvesztette szuverenitásának jelentős részét.
Emlékeztetett rá, hogy Európa részéről számos bírálat érte az Oroszországba meghívott amerikai tanácsadók tevékenységét. Úgy vélekedett, hogy nem volt annál „megalázóbb” helyzet, mint amikor többszáz külföldi tanácsadó tevékenykedett a hazájában.
Az elnök egyebek között az is elmondta: Európa a ’90-es években biztos volt benne, hogy Oroszország Jugoszlávia sorsára jut, amely keményebb következményekkel járt volna, mint Jugoszlávia szétesése.
Putyin szerint Kijev nem adta át Moszkvának a birtokában lévő szovjet külföldi tulajdont, ahogyan az erre vonatkozó megállapodás értelmében dukált volna, holott Oroszország magára vállalta és kifizette az egész szovjet államadósságot.
