Kolosszális jelentőségű tényeket titkol el az Egyesült Államok a 2014-ben Délkelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyéről, mert nem adja ki az ebben az időszakban készített műholdas felvételeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai tanácskozáson.
„Mindeddig makacsul, kategorikusan megtagadták, hogy rendelkezésre bocsássák a 2014 júliusában, a malajziai Boeing katasztrófája idején készített műholdas felvételeiket. A napokban a holland bíróság egyenesen közölte: többé már nincs arra remény, hogy az amerikaiak rendelkezésre bocsássák ezeket a felvételeket, a bíróság számára ez a kérdés lezárult” – mondta ki Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai kémfőnökről, külügyminiszterről és kormányfőről elnevezett előadássorozaton.
„Vagyis kolosszális jelentőségű tényeket titkolnak el” – tette hozzá, de nem bocsátkozott részletekbe.
A Malaysia Airlines Boeing 777-200 ER típusú repülőgépét Délkelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört és lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette. A hollandiai Schiphol bíróságán tavaly márciusban, a vádlottak távollétében kezdődött meg az MH17-es járatszámú utasszállító elleni támadás ügyének előzetes, a héten pedig az érdemi tárgyalása.
Az ügyben három orosz és egy ukrán állampolgár ellen emeltek vádat, akik a donyecki felkelők oldalán harcoltak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban. Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
Előadásában Lavrov közölte, hogy Moszkva nem vár áttörést Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök június 16-án esedékes genfi csúcstalálkozójától. Álláspontja szerint ugyanakkor a két legnagyobb atomhatalomnak szüksége van arra hogy a legmagasabb szinten vitassa meg, miben lát a maga számára fenyegetést.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy az amerikai fél a csúcs előkészítésekor figyelembe veszi Moszkva érdekeit és, „az elmúlt évek hibáját” kijavítva, eltekint attól, hogy kizárólag „a hegemóniára törekvés álláspontjából” próbáljon meg tárgyalni. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatokat rendezni kizárólag az egyenrangúság, a kölcsönös tisztelet és a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával lehet.
Közölte, hogy a csúcstalálkozónak nincs papíron rögzített napirendje. Elmondta, hogy a hadászati stabilitás ügyében Moszkva és Washington között „intenzív” a kapcsolattartás.
Lavrov szerint az orosz fél azt szeretné, hogy ezt a témakört átfogóan közelítsék meg, és hogy a tárgyalások során minden olyan nukleáris és nem nukleáris, támadó és védelmi fegyverzetet vegyenek figyelembe, amely erre az egyensúlyra hatást gyakorolhat. Az amerikai fél ezzel szemben csak a nukleáris triád néhány aspektusának megvitatásában érdekelt.
A külügyminiszter elmondta: a csúcson az orosz fél emlékeztetni fog arra a korábbi javaslatára, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek európai szárazföldi telepítése ügyében, valamint hogy ennek betartását mind Kalinyingrádban, mind pedig a romániai és a lengyelországi amerikai rakétavédelmi objektumokban ellenőrzésnek vessék alá.
Hangot adott bizakodásának, miszerint a csúcson szó esik majd a kiberbiztonság kérdéséről is. Azt mondta, hogy az orosz és az amerikai fél konszenzusra jutott az amerikai JBS húsipari vállalat és a Colonial Pipeline gázvezeték ellen – Washington szerint orosz hackerek által – intézett kibertámadás ügyében, ami a párbeszéd folytatásának alapja lehet.
Lavrov elmondta, arra számít, hogy a német parlamenti választás nyomán fennmarad majd a Moszkva és a Berlin közötti párbeszéd folytonossága, Angela Merkel 16 évig tartó kancellársága tanulságainak figyelembe vételével.
A tárcavezető szerint hazája együttműködésre és normális kapcsolatokra törekszik Németországgal, de ehhez arra lenne szükség, hogy Berlin „tárgyalóképes” legyen.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva méltányolta az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni támadások ügyében tanúsított, egyébként a szerinte saját alapvető érdekekben gyökerező német magatartást. Meglátása szerint a vezeték körüli küzdelem még nem zárult le, mert Washington az orosz-ukrán tranzitszerződés 2024-ben esedékes lejárta után is biztosítani kívánja Kijev számára a bevételhez jutás lehetőségét.
