Harmadik ország gondosan megtervezett provokációja volt a 33 orosz állampolgár Minszk környékén történt letartóztatása – közölte szombaton Marija Zaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője, akit a TASzSz hírügynökség idéz.
Zaharova elmondta, hogy a 33 orosz állampolgár bebörtönzésének története legalább egy hete „ringatja az információs teret”. A történek úgy került bemutatásra, mintha egy hadművelet során Oroszország speciálisan kiképzett embereket küldött volna egy szomszédos országba, hogy destabilizálják azt. És mi derült ki? A tények alapján jelenleg megállapíthatjuk, hogy egy harmadik ország provokációjáról van szó – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy elfogadhatatlan, hogy a Fehéroroszországban bebörtönzött orosz állampolgárok helyzetét választási célkora használják.
Ezeknek az embereknek a bűnösségét nem bizonyították. Elfogadhatatlan, hogy ezeket az embereket választási célokra, vagy érdekere használják fel – mondta Zaharova.
Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy nem tudja megítélni a Belorusz választások átláthatóságát addig amíg azt nem tartották meg. Hozzátette, hogy különböző országokból érkeznek megfigyelők, akiknek az a feladata, hogy értékeljék a választások teljes folyamatát.
Fehéroroszország július 29-én jelentette be a 33 orosz állampolgár letartóztatását. Minszk azt állított, hogy a bebörtönzött személyek egy külföldi magán katonai alakulat alkalmazásában vannak.
Az ukrán titkosszolgálatok “provokálhatták ki”
Az orosz médiában pénteken olyan, az orosz állambiztonságra hivatkozó értesülések jelentek meg, amelyek szerint az incidenst az ukrán titkosszolgálatok “provokálhatták ki” azzal a céllal, hogy konfliktust szítsanak Moszkva és Minszk között. Az elsőként a Komszomolszkaja Pravda című napilapban megjelent, majd az orosz állami média által induló hírként tálalt verzió szerint az elfogott férfiakat líbiai olajobjektumok őrzésére kezdték el toborozni egy Mar elnevezésű, már 2018-ban megszűnt katonai magáncég nevében, a munkaközvetítő külön feltüntetve a feltételek között, hogy a harci tapasztalat, különösen a Donyec-medencében szerzett, előnyt jelent.
Később az úti cél Venezuelára változott, ahová a jelentkezők a Minszk-Isztambul-Havanna-Caracas útvonalon jutottak volna el. A repülőjegyeket, mint azt a Turkish Airlines moszkvai irodája igazolta, július 13-án Kijevben készpénzért vette meg egy, az ukrán fővárosban bejegyzett utazási iroda. Mire az összesen 180 fős kontingens első, 33 fős csoportja Minszkbe ért, ahol július 25-re szóló jegyeiket Kijevből július 30-ra foglaltatták át. Erről a csoport tagjainak, akiket július 29-re virradóra vettek őrizetbe, a narratíva szerint nem volt tudomása
A Komszomolszkaja Pravda úgy értesült, hogy a négy átutazó csoportnak a tervek szerint július 24-én és 26-án, illetve augusztus 4-én és 6-án kellett Minszkbe érkeznie. Egy ötödik csoport tengeren kelt volna útra Venezuelába.
A Minszken átutazó biztonsági emberek listáját előre leadták a fehérorosz biztonsági szolgálatoknak. A Rosszija 24 hírtelevízió ezzel hozta összefüggésbe, hogy Lukasenka már egy július 24-i rendezvényen arról beszélt, hogy zavargásokat provokáló zsoldosok érkeznek Fehéroroszországba.
A fehérorosz elnök egyébként egy ukrán újságírónak kamerák előtt adott, csütörtökön nyilvánosságra interjújában azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szervektől Minszk kapott olyan jelzést, hogy ukrán területről egy orosz diverzánscsoportot dobtak Fehéroroszországba. Ezt azonban, saját állítása szerint “nem hitte el”, mert a helyi biztonsági erőknek meg kellett volna találniuk a behatolókat.
A szövevényes történet szerint a toborzást egy szíriai fiktív telefonszámról Szergej Petrovics néven bemutatkozó személy kezdte el, akinek később halálhírét keltették. Biztonsági embereket a Rosznyefty objektumai számára kerestek, amitől az orosz olajvállalat pénteken közleményben elhatárolódott. A munkaközvetítő oldal hamisnak bizonyult és már nem hozzáférhető. Az elfogott csoport szállását Minszkben egy Larisza Szamarina álnevet használó nő foglalta le, aki a Rosznyefty isztambuli – nem létező – munkatársának adta ki magát. A csoportok megszervezéséért a Wagner katonai magánszervezet egy Sámán fedőnevet használó orosz harcosa, Artyom Miljajev számra 14 ezer dollárt fizettek ki, bankautomata segítségével elvégzett átutalással.
Az ügyet a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja.
