Eredményeket várnak Biskekben a kirgiz államfő küszöbönálló moszkvai útjától, s bár Kirgizisztán meglehetősen problémás partnere Oroszországnak, Moszkva kész támogatni, mi több szemet huny afölött is, hogy a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság Törökország felé kacsintgat – írta a látogatás beharangozójában a Nyezaviszimaja Gazeta című liberális orosz lap. A tavaly októberben államfővé választott Almazbek Atambajev csütörtökön érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába, ahol Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin kormányfővel a pénzügyi támogatás kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való esetleges kirgiz csatlakozásról folytat tárgyalásokat. Kirgizisztánnak ismét pénzre van szüksége. Több előrejelzés szerint már márciusban ismét kiéleződhet a társadalmi feszültség, hacsak a kirgiz államfő meg nem kapja Moszkvától az Eurázsiai Szövetség válságellenes alapjából megígért 106 millió dollárt, és el nem éri a kőolajipari termékek és vetőmagvak kedvezményes vámtarifáinak fenntartását. Kirgizisztán költségvetése tavaly 460 millió dolláros hiánnyal zárt, idén pedig várhatóan 400 millió dollár körül alakul a deficit. Azamat Akelejev kirgiz elemző szerint a hiányt „külső támogatással akarják fedezni a hatóságok”. Figyelembe véve, hogy a több mint 2 milliárd dollárra rúgó külső államadósság törlesztésében idén várható a csúcs, a helyzet kétségtelenül kétségbeejtő. Elnöki minőségében Atambajev első útja januárban Törökországba vezetett, ahol azonban csak az 51 millió dolláros kirgiz államadósság leírására kapott ígéretet. Atambajev egyebek között a „nagy türk birodalom” felépítését ígérte, és arra kérte Ankarát, hogy vegyen részt az amerikai légierő Manaszban lévő támaszpontjának a tranzitszállításokat szolgáló polgári célú központtá való átalakításában. Igaz, ez utóbbit felajánlotta Moszkvának és más érintett feleknek is.
Az Atambajev által még miniszterelnökként megígért orosz-kirgiz projektekből nem lett semmi. Biskek és Moszkva arra készült, hogy a Kirgizisztán területén lévő orosz katonai objektumokat egy támaszponton vonják össze. A kirgiz fél azonban egyre-másra halasztotta a Dasztan nevű hadiipari vállalat részvényeinek átadását, miután Törökország is érdeklődést mutatott. Ezért Moszkva kénytelen volt befagyasztani a tárgyalásokat, „jobb időkre várva”, ami talán most jött el.
Alekszandr Knyazev, az orosz tudományos akadémia égisze alatt működő orientalisztikai intézet munkatársa szerint Atambajev, aki majdnem öt évig Törökországban élt, személyesen érdekelt és érintett a Törökországgal való jó kapcsolatok fenntartásában, mivel üzleti érdekeltségei hozzá kötik. „Törökország csak Atambajev személyes üzletét garantálja, Kirgizisztánnak viszont Oroszország a fontos” – vélte.
Moszkva csak az utóbbi másfél év alatt több mint 100 millió dollárral támogatta az újjáépítést Kirgizisztánban. Knyazev szerint Atambajev ezúttal sem tér haza üres kézzel, de előbb válaszolnia kell néhány kényes kérdésre, így például az Oroszországba irányuló kábítószer-csempészet és a kirgiz állami struktúrák közötti viszonyt firtató felvetésekre.
Moszkva józanul viszonyul a kirgiz partnerek megbízhatóságának és lojalitásának mértékéhez. „Moszkva Atambajevre tett bizonyos tétet. De a tétet nem Atambajevre magára, hanem a nagy projektre, az Eurázsiai Szövetségre tette. Kirgizisztánnak fontos szerep jut ebben a projektben – egy olyan országé, amellyel szélesedik az Eurázsiai Szövetség kiterjedése” – mutatott rá Jurij Szolozobov, az Oroszországi Nemzetstratégiai Intézet nemzetközi programjainak igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy az orosz-fehérorosz-kazah vámunió kibővítésében Kirgizisztán elsőbbséget élvező partner, s az Eurázsiai Szövetség következő tagjelöltje Tádzsikisztán, egy nem kevésbé problémás ország.
