Az ukrán titkosszolgálatok azt tervezték, hogy feltartóztatják és megtámadják Vlagyimir Putyin orosz elnök gépkocsi oszlopát. Ebből a célból terrorcselekményre készültek a Krími-hídon. Ezt Konsztantyin Zatulin, az Állami Duma képviselője (1) mondta el a „Rosszija-1” tévécsatorna (2) egyik adásában.
„Tudja-e, hogy tavaly hány olyan ember ügyében született ítélet, akik terrorcselekmény elkövetésére készültek a Krímben? 79-nek. Egyetlen év alatt. És ha azt gondolja, hogy ezek olyan egyszerű állampolgárok voltak, akik elégedetlenek az orosz „megszállás” miatt – nos, ebben az esetben olyanokról van szó, akik kapcsolatban állnak a maguk titkosszolgálataival (3), és a Perekopon (4) keresztül próbálnak robbanóanyagokat behozni. Volt is egy olyan kísérlet, hogy megakadályozzák Oroszország elnökét a továbbhaladásában. Ebből a célból merényletet készítettek elő a Krími-hídon, egy héttel az előtt, hogy ott járt. Erről én először beszélek nyílt adásban” – mondta el Zatulin a „Vasárnap este Vlagyimir Szolovjovval (5)” nevű műsor adásában.
Hozzátesszük, 2016. augusztus 10-én Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy terrorcselekmény elkövetésére készült a Krímben. Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat akkor ugyancsak bejelentette, hogy a félszigeten fölszámolták az ukrán felderítés egy ügynökhálózatát. Akkor egyaránt őrizetbe vettek ukrán és orosz állampolgárokat is.
A bűnözői hálózatot az 1977-es születésű Jevgenyij Panov, Zaporozsje megyei (7) lakos, az ukrán Honvédelmi Minisztérium felderítési főcsoportfőnökségének munkatársa irányította. Panovot szintén őrizetbe vették, aki beismerő vallomást is tett.
2017 márciusában Zahtyej – aki miután a Krím csatlakozott Oroszországhoz, szintén megkapta az orosz állampolgárságot, és kulcsfigurája az „ukrán diverzánsok terrorcselekményeket készítettek elő” néven elhíresült ügynek” – kérte, hogy fosszák meg orosz állampolgárságától.
Hozzátesszük, hogy 2018. február 12-én az FSZB munkatársai Szimferopolban őrizetbe vették Davidenko ukrán állampolgárt. A nevezett személy célirányosan gyűjtött és adott át az ukrán titkosszolgálatoknak államtitoknak minősülő információkat. Ezzel kapcsolatban, a Btk. „kémkedésről” szóló cikkelye lapján bűnvádi eljárás indult.
Megjegyzések:
(1) Az orosz parlament alsóházának a FÁK kérdéseivel, az eurázsiai integrációval és a honfitársakkal való kapcsolattartás ügyeivel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese.
(2) A vezető orosz közszolgálati csatorna.
(3) Az orosz parlamenti képviselő a műsor egyik ukrán vendégének címezte szavait.
(4) A Krím-félszigetet az (ukrán) szárazfölddel összekötő, keskeny földnyelv.
(5) Ismert, tekintélyes tévés újságíró, az adott műsornak is vezetője.
(6) Ukrajnában – és az őt mindenben, kritikátlanul támogató Nyugaton is – az ilyen bűnözőket gyakran állítják be ártatlanul őrizetbe vett, politikai foglyoknak, ekként követelve Oroszországtól haladéktalan szabadon bocsátásukat. Kijev ezeket a diverzánsokat gyakran használja fel arra, hogy – Ukrajnában fogva tartott orosz állampolgárokért cserében – kizsarolja Moszkvától szabadon engedésüket. Ukrajnában még mindig kb. száz orosz állampolgárt tartanak fogva – foglyul ejtett orosz önkénteseken kívül ukrán területen ártatlanul letartóztatott, illetve olyan orosz állampolgárokat is, akik például a Donbasszban civil szakértőkként dolgoztak és véletlenül kerültek az ukrán hadsereg fogságába. Kijevben többek között így érték el, a filmrendezőnek beállított – valójában súlyos terrorcselekményeket elkövető, illetve újabb hasonlók elkövetésére készülő Oleg Szencov szabadon bocsátását a szeptemberi fogolycsere alkalmával. Szencovért nyugati politikusok sora is szót emelt.
(7) Zaporozsje – hasonló nevű székhelyével együtt, megye Ukrajna déli részén, közel a Krím-félszigethez.
News Front – Csikós Sándor
