A vilniusi ügyészek nem hallgathatják ki Gorbacsovot

Az orosz hatóságok elutasították Litvánia jogsegélykérelmét, így a vilniusi ügyészek nem hallgathatják ki Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió volt elnökét a Vilniusban 1991 januárjában történt vérontásról – jelentette szerdán az Interfax orosz hírügynökség. Oroszország az Európa Tanács „Bűnügyekben való kölcsönös egyetértésről” szóló, 1959-ben életbe lépett konvenciójára hivatkozott, amely szerint nem nyújtható jogsegély abban az esetben, ha az veszélyezteti a megkeresett ország szuverenitását, társadalmi rendjét és más fontos érdekeit. Simonas Slapsinskas, a litván főügyészség bűnügyi nyomozati osztályának vezetője főügyész szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1991. január 13-án történtekkel kapcsolatosan – amikor szovjet kommandósok megostromolták a vilniusi tv-tornyot, s az összetűzésben 13 civil és egy katona vesztette életét – nincs elegendő adatuk, amelyek alapján  Mihail Gorbacsovot gyanúsíhatnák. Ezért is fordultak azzal a kéréssel az orosz hatóságokhoz, hogy hallgassák ki a volt szovjet vezetőt. Megjegyezte azonban, hogy Oroszország valamennyi, a húsz évvel ezelőtti véres eseményekkel kapcsolatos jogsegélykérelmüket elutasította, amelyek az ügyben érintettek kihallgatására vonatkozott. A litván főügyészség munkatársa nem tudta megmondani, mikor lehetne lezárni a hosszúra nyúlt nyomozást, amelynek ügyirata már 650 kötetet tesz ki. Az ügynek 23 gyanúsítottja van, akiket katonai bűncselekménnyel és emberiség elleni bűncselekménnyel vádolnak. Közülük huszonegyen litván állampolgárok, akiket Moszkva nem adott ki Litvániának. Huszonegy éve, 1991. január 13-án hajnalban a szovjet Alfa kommandó egységei megostromolták a vilniusi tévétornyot, amelybe a Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 civil – és baráti tűzben egy szovjet katona – vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek.
A Szovjetunió széthullását megelőzően, 1990. március 11-én kiáltották a független Litván Köztársaságot, de a kormányzatnak Moszkva gazdasági blokádja és a nemzetközi támogatás hiánya miatt ideiglenesen le kellett mondani a független állam jogainak tényleges gyakorlásáról.
1991 januárjában a szovjet hadsereg a Moszkva-barát Együttélés mozgalom támogatásával kísérletet tett a központi hatalom helyreállítására. A szovjet kommandós alakulatok több középületet elfoglaltak. Megalakult a Szovjetunióhoz hű Litván Nemzeti Megmentés Bizottsága, de a gyengülő központi hatalom a visszarendeződést a nagyszabású tömegdemonstrációk és a nemzetközi tiltakozás miatt nem tudta elérni.
Az 1991. február 11-i népszavazáson a litvánok 85 százaléka a Szovjetunióból való kiválásra szavazott.