Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mára „idejétmúlttá vált” a liberális eszme. Putyin a Financial Timesnak adott interjút, amelyet a londoni üzleti napilap csütörtök este ismertetett online kiadásán.
Az orosz államfő szerint a liberálisok „ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták”.
Putyin megfogalmazása szerint a liberális eszme azt vélelmezi, hogy „semmit nem kell csinálni, a migráns büntetlenül gyilkolhat, fosztogathat, nemi erőszakot követhet el, mivel tiszteletben kell tartani az őt migránsként megillető jogokat”.
A liberális eszme azonban elavulttá vált, mivel szembekerült a népesség túlnyomó többségének érdekeivel – mondta az orosz elnök. Hozzátette: a közvélemény a multikulturalizmus, a nyitott határok és a bevándorlás ellen fordult.
Putyin alapvető hibának nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár több mint egymillió menekültet engedett be Németországba főleg a polgárháború sújtotta Szíria térségéből.
Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy Donald Trump amerikai elnök igyekszik útját állni a Mexikóból az Egyesült Államok felé tartó migrációnak és kábítószer-csempészetnek.
Az orosz elnök aggodalmának adott hangot az orosz-amerikai fegyverkezési verseny kiújulásának veszélye miatt. Kijelentette: a hidegháború idején legalább voltak szabályok, amelyeket a politika szereplői a nemzetközi kommunikációban többé-kevésbé betartottak vagy megpróbáltak betartani, most azonban úgy tűnik, hogy semmiféle szabály nincs.
Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak halvány jelei az olvadásnak a fagypontra hűlt brit-orosz kapcsolatokban.
Putyin szerint Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke e kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Kijelentette: reméli, hogy a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcstalálkozóján, amelyen találkozik Theresa May távozó brit miniszterelnökkel, legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.
Putyin megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Moszkvának köze lett volna Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaly márciusi angliai megmérgezéséhez.
Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt.
A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
„Ez az egész kémsztori, ahogy mifelénk mondják, öt kopejkát nem ér” – mondta Putyin Financial Timesnak adott interjúban a Szkripal-ügyre utalva.
Hozzátette: az államközi kapcsolatokat milliárdokban és emberek millióinak sorsában mérik.
Kijelentette ugyanakkor, hogy az árulás a lehetséges legsúlyosabb bűncselekmény, és az árulókat meg kell büntetni. „Nem azt mondom, hogy a Salisburyben történt incidens ennek a módja, de az árulókat meg kell büntetni” – fogalmazott az orosz elnök.
A szíriai orosz katonai műveletekről szólva azt mondta: az orosz hadsereg tevékenységének kedvező a hozadéka, sőt az általa vártnál is többet sikerült elérni.
Putyin szerint mindemellett az orosz fegyveres erők olyan gyakorlati tapasztalatokra tettek szert, amelyeket békeidőbeli hadgyakorlatokon nem szerezhettek volna meg.
