Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Kijevnek nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, amiről az ukrán külügyminisztérium Pavlo Klimkin ukrán tárcavezető szerint október 4-én diplomáciai jegyzékben készül tájékoztatni Magyarországot.
Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, ezért Magyarország az ilyen cselekedetekre a viszonosság elvén alapuló választ fog adni – jelentette ki Szijjártó Péter Moszkvában az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszéléseit követően, más témában tartott sajtóértekezleten.
Szijjártó Péter ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek a bejelentésére reagált, miszerint a kijevi külügyminisztérium csütörtökön diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát. Az intézkedés hátterében az áll, hogy a konzul magyar útleveleket adott át a kárpátaljai magyar kisebbség egyes tagjainak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint hangsúlyozta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.
„Amennyiben Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról” – mondta Szijjártó a TASZSZ jelentése szerint.
A magyar külügyminiszter kiemelte: Kijev rontotta el az ukrajnai magyar kisebbség ellen irányuló intézkedéseivel a korábban meglévő jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között.
Szijjártó Péter reagált arra is, hogy a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet felvette nyilvános adatbázisába, arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője egy korábbi nyilatkozatában felrótta Petro Porosenko ukrán elnöknek „az ukrajnai magyarok elnyomását”. Úgy fogalmazott: van ennél nagyobb baj is, mégpedig az, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogait folytonosan megsértik. A miniszter ezzel összefüggésben az ukrán oktatási törvényt említette, amelyet mindeddig nem változtattak meg.
„Annak ellenére, hogy a jószomszédi viszonyban vagyunk érdekeltek Kijevvel, az ukrán elnök és kormány elrontotta az országunk és Ukrajna közötti jó viszonyt” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Klimkin az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint kijelentette, „civilizált országokban, mint amilyen Ukrajna is, erővel nem toloncolnak ki diplomatákat”.
„Hiszen civilizált emberek vagyunk, udvariasak, de ugyanakkor kemények és következetesek. (…) Természetesen önként hagyja el az országot, de minden pofonegyszerű, már mondtam.
Javasoltam Szijjártó Péternek, hogy rendelje haza. (…) Ha ez nem történik meg, (…) holnap a magyar félnek átadunk egy jegyzéket arról, hogy fel kell hagynia munkájával Ukrajnában, így értelemszerűen távoznia kell Ukrajnából” – fejtette ki Klimkin.
Klimkin a Jevropejszka Pravda ukrán portálon közölt cikkében is elismerte, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást, pusztán az országban „nem nézik jó szemmel” a külföldi útlevelek „osztogatását”, a kiutasítást pedig azzal indokolta, hogy ezt a kifogásolt tevékenységet folytatta a magyar konzulátus Ukrajna területén, ami szerinte úgyszintén ellentétes a bécsi egyezménnyel.
Ukrajnán belüli társadalmi vita keretében „okosan” kell megoldani a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogi és biztonsági ellentmondásokat, mert a probléma messze túlmutat az ukrán-magyar viszonyon – írta Klimkin.
Megismételte korábbi kijelentését, hogy a beregszászi magyar konzulátuson tett állampolgársági esküről titokban készült videofelvételen szereplő konzul „a legközelebbi napokban visszatér hazájába.”
Állítása szerint a diplomata és budapesti főnökei jól tudták, hogy az ukrán hatóságok kifogásolják második állampolgárság megadását ukrán állampolgároknak, mert az ország alkotmánya és törvényei csak egy állampolgárságot, az ukránt ismerik el, és ezen a tényen az sem változtat, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségrevonást.
Két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy titokban készített felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya.
Klimkin kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.
Viktor Kononenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a kettős állampolgárság tilalma ellenére az ukrán jogszabályokban nincs büntetés erre a jogsértésre, a törvényhozók feladata megoldani ennek szankcionálását. Kijelentette ugyanakkor: az SZBU nyomon követi a folyamatokat Kárpátalján annak érdekében, hogy megakadályozza a szeparatizmus megjelenését, illetve az ország területi integritását sértő bűncselekményeket.
Múlt pénteken közölte a Kárpátalja megyei ügyészség, hogy az ukrán büntető törvénykönyv hazaárulásra vonatkozó cikke alapján büntetőeljárást indított magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében. MTI
