Újságíróknak reagált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, arra kérdésre, hogy Magyarországnak van-e tudomása arról, hogy Ukrajna milyen céllal vezényelt katonákat Kárpátaljára.
Budapest és Kijev viszonya több mint egy éve mélyponton van az ukrán oktatási-törvény miatt, amely megfosztja az Ukrajnában élő kisebbségeket az anyanyelvi oktatástól.
Az ukrán katonák Kárpátaljára vezényléséről Szijjártó elmondta, hogy Budapest nem ismeri az okokat.
Rendkívül szokatlan, hogy katonáikat egy NATO-tagország határához vezényelték – mondta a miniszter az újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette, hogy erről az ukrán felet kell megkérdezni, mert nem tudja a választ.
A hét elején jelent meg egy felvétel a You Tube videó megosztón arról, hogy ukrán katonai egységek tartanak Kárpátalja felé. Szemtanúk beszámolója szerint a katonai járművek Lemberg megyéből érkeztek.
Az év elején az ukrán védelmi miniszter jelentette be, hogy Kijev egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. A magyar külügy akkor tiltakozásának adott hangot.
Ajánló
Az ukrán oktatási törvény
A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban.
Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
