Oroszhon megkeresztelésének napja mostantól állami ünnep. Az új ünnepet július 28-án tartják az orosz ortodoxok. Az Orosz Ortodox Egyház ezen a napon emlékezik Vlagyimir fejedelemre, aki a X. század végén megkereszteltette népét. Rusz megkeresztelése nagy ösztönzést adott a kultúra fejlődéséhez, az írásbeli, a művészeti és az építészeti emlékek kialakításához. De a legfontosabb: ez az esemény határozta meg az orosz állam formálódását – mondja Makszim Pervozvanszkij esperes.
– Nehéz lenne túlértékelni Rusz megkeresztelésének jelentőségét. Ennek eredményeképpen született meg az az Oroszország, amelyet ezer év folyamán ismernek. Üres minden szóbeszéd, mi lett volna, ha nem keresztelkedik meg akkor Rusz. Ez teljesen más ország lenne, más emberekkel. Kétségkívül, az ortodoxia államalkotó vallás lett országunk számára.
Rusz megkeresztelésének napjáról hagyományosan megemlékeztek. Így a XIX. században ezt a napot nagy ünnepélyességgel tartották meg. Később azonban az emlék halványodott, és csak az ezredik évfordulót – 1988-ban – tartották csak meg az eseményhez méltó ünnepélyességgel. 2008-ban az Orosz Ortodox Egyház szent Vlagyimir fejedelem napját olyan ünneppé hirdette, amelyen a misét a nagy ünnepekhez hasonló szertartással tartják meg. Egyidejűleg azzal a javaslattal fordult az ország vezetőségéhez, hogy vegyék fel ezt a napot az emlékezetes állami dátumok sorába. A javaslatot elfogadták. Ez az állam és az egyház együttműködésének egyik pozitív példája lett.
Kirill pátriárka, aki ezekben a napokban pásztori látogatáson Ukrajnában tartózkodik, azzal a felhívással fordult az oroszokhoz, az ukránokhoz és a beloruszokhoz, hogy szüntessék meg a középkori Rusz történelmi térségében élő testvérnépek közötti konfliktusokat. A nép egysége szent és sérthetetlen, mert ez az élet alapjához tartozik – jelentette ki az Orosz Ortodox Egyház elöljárója.
– Mindenkinek, aki szereti hazáját, gondoskodnia kell a megosztottság leküzdéséről, a szellemi és erkölcsi klíma megváltoztatásáról, a szembenállás csökkentéséről. Felhívom a politikai, gazdasági, szociális és történelmi filozófiai konfliktusokba bonyolódott feleket, csökkentsék vitáik hevét, hogy a nép nyugalmat nyerjen és békében építhesse szabadságát.
