Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője kizárta saját jelöltségét a Moszkvával folytatandó tárgyalások vezetőjeként, mivel oroszellenes álláspontja miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasíthatná a személyét – írja a Politico három uniós diplomata forrására hivatkozva.
„Sajnos kizárta magát a jelöltek közül” – mondta egy magas rangú uniós diplomata.
A múlt héten az európai diplomácia vezetője kijelentette, hogy önállóan kívánja képviselni Európát a Oroszországgal folytatott párbeszédben – írja az Euractiv. „Úgy gondolom, sikerült felismernem azokat a csapdákat, amelyeket Oroszország állít” – mondta akkor a ruszofób politikus. Kallas azzal indokolta potenciális részvételét a tárgyalásokon, hogy Brüsszel megpróbálja meghatározni szerepét az ukrajnai konfliktusról szóló tárgyalásokon.
Ahogy a lap megjegyzi, Brüsszelben „folytatódnak a spekulációk” az európai tárgyalópartnerként felmerülő egyéb jelöltekről. Például a volt német kancellár, Angela Merkel is szóba kerül ebben a szerepben. A Politico szerint azonban sok európai úgy véli, hogy korábbi sikertelen közvetítői kísérletei „elegendő okot adnak kizárására”.
A finn elnök, Alexander Stubb is szóba kerül ebben a szerepben. A lap azonban megjegyzi, hogy neki széles körű támogatásra lenne szüksége az EU-országok részéről, és Finnország NATO-tagsága csökkentheti vonzerejét Moszkva számára. Egy másik jelölt lehet a volt olasz miniszterelnök, Mario Draghi – jegyzi meg a Politico –, mivel ő nagy tiszteletnek örvend Európában, és semleges személyiségnek számít. Ugyanakkor tőle nem érkeztek jelzések arról, hogy az EU tárgyalója szeretne lenni.
A Politico hozzátette, hogy a kijevi gondolkodásmódot ismerő emberek véleménye szerint a tárgyalónak az EU támogatásával kell rendelkeznie, de nem származhat az unióból, amelyben Putyin nem bízik. Ez olyan személyiségekre utalhat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vagy Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, akik mindkét féllel jó kapcsolatokat ápolnak.
Korábban Kallas kijelentette, hogy az EU külügyminisztereinek meg kell vitatniuk, hogy miről is tárgyaljanak az orosz féllel. Hozzátette akkor, hogy sok kérdés merül fel „azzal kapcsolatban, amit Oroszországtól követelünk az európai stabilitás és béke biztosítása érdekében”. A diplomata szerint Európa engedményeket fog követelni Oroszországtól.
🤡🇪🇺 Kaja: tárgyalnunk kell arról, hogy miről tárgyaljunk Oroszországgal pic.twitter.com/gOjauppZTC
— Orosz Hirek (@OroszHirek) May 11, 2026
Májusban Putyin kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra, és Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg preferált európai tárgyalópartnerként. Kallas ezt a megközelítést „nem túl ésszerűnek” tartotta, megjegyezve, hogy tekintettel Schröder orosz állami vállalatok érdekében végzett lobbizására, ő „a tárgyalóasztal mindkét oldalán ülne” .
A német média a német minisztertanács forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a német kormány szkeptikusan áll az ötlethez. Szerintük Berlin egyelőre nem áll készen a tárgyalásokra, és Moszkva követeléseit sem vizsgálták felül. Az AFP német kormányzati forrása Putyin javaslatát „egy sor fiktív javaslat” részének nevezte. Friedrich Merz német kancellár így reagált Putyin javaslatára: „Mi, európaiak, magunk döntjük el, ki fog a nevünkben beszélni. Senki más.”
Az elmúlt hónapokban néhány európai vezető és politikus már felszólított a kapcsolatok normalizálására és a párbeszédre Oroszországgal. António Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy az EU-nak megvan a potenciálja a Moszkvával folytatandó tárgyalásokra. Megjegyezte, hogy konzultációkat folytat a 27 ország vezetőivel, hogy meghatározzák a munkamódszert, „amikor eljön a megfelelő pillanat”.
Februárban Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy technikai szinten készülnek a párbeszédre. Ignazio Cassis svájci külügyminiszter reményét fejezte ki a kapcsolatok helyreállítása iránt, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke a hosszú távú normalizációra számít.
Bart De Wever belga miniszterelnök az „olcsó erőforrások” érdekében szorgalmazta a normalizálást, de hozzátette, hogy a konfliktus fennállása alatt ez lehetetlen.
A Kreml többször is hangsúlyozta, hogy nyitott a párbeszédre, Putyin azonban kijelentette, hogy Európának „nincs békés napirendje, és a háború oldalán áll”.