Vlagyimir Putyin beszédet mondott a moszkvai Vörös téren rendezett Győzelem napi díszszemlén. A Győzelem Napját Oroszország szent ünnepének nevezte.
„Büszkeséggel és hazánk iránti szeretettel ünnepeljük, tudatában vagyunk közös kötelességünknek: megvédeni hazánk érdekeit és jövőjét” – mondta az államfő.

Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy éppen a szovjet nép mentette meg az egész világot a nácizmustól. „Mindig emlékezni fogunk a szovjet nép hőstettére. Arra, hogy éppen ő járult hozzá döntő módon a nácizmus legyőzéséhez, megmentette hazáját, megmentette a világot. Véget vetett a totális, kegyetlen gonosznak” – mondta.

Az elnök kijelentette, hogy a Szovjetunió visszaadta a szuverenitást azoknak az államoknak, amelyek kapituláltak Hitler Németországának, és „alázatos bűnrészeseivé váltak”.
Oroszország, szavai szerint, fejet hajt mindazok előtt, akik a Nagy Honvédő Háború éveiben életüket adták a hazáért. A győzelmet „meghódították, kivívták és elnyerték”, és mindez „él a családi történetekben, gyermekeink, unokáink és dédunokáink szívében” – tette hozzá az államfő.
Putyin egyperces néma csendet is elrendelt a Nagy Honvédő Háborúban elesettek emlékére.
Az elnök mellett a központi tribünön ül Szvet Turunov veterán, aki Lengyelország és Csehszlovákia felszabadításában vett részt, Alekszandr Lukasenko belorusz elnök fia, Nyikolaj, Badra Gunba abház elnök, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni és Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök.
Május 3-án Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy Putyin beszéde a Győzelem Napján „nagyon fontos” lesz. Megjegyezte továbbá, hogy Putyin számára május 9. hagyományosan nehéz munkanap, amely nemcsak ünnepi eseményeket, hanem feszült munkarendet is magában foglal.