Oroszország ukrajnai katonai akciójának célja, hogy véget vessen az Egyesült Államok által uralt világrendnek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Washington ad-hoc szabályok bevezetésével és a nemzetközi jog megsértésével törekszik a felsőbbrendűségre – közölte az orosz Rosszija 24 televíziónak adott hétfőn sugárzott interjújában.
Szavaival arra utalt, hogy Amerika megpróbálja ráerőltetni saját, úgynevezett „szabályokon alapuló nemzetközi rendjét” másokra, ami Moszkva és Kína részéről erős ellenállásba ütközött.
„Különleges katonai műveletünk célja, hogy véget vessen [a NATO] szemérmetlen terjeszkedésének és az Egyesült Államok és nyugati alattvalóinak kendőzetlen törekvésének a teljes uralomra a világ színpadán” – mondta Lavrov a Rosszija 24 hírcsatornának.
„Ez az uralom a nemzetközi jog durva megsértésére épül, és bizonyos szabályok alapján, amelyeket most erőszakosan népszerűsítenek, és amelyeket esetenként találnak ki” – tette hozzá.
Oroszország azon nemzetek közé tartozik, amelyek nem fogják alávetni magukat Washington akaratának – tette hozzá az orosz diplomata. Csak az egyenlő felek nemzetközi közösségének lesz része, és nem fogja megengedni, hogy a nyugati nemzetek figyelmen kívül hagyják jogos biztonsági aggályait – mondta Lavrov.
Lavrov bírálta Josep Borrell uniós külügyi vezetőt, amiért a jelek szerint további harcokra buzdít Ukrajnában. Az EU vezető diplomatája azt mondta, hogy a konfliktust „a csatatéren fogják megnyerni”, amikor múlt szombaton bejelentette, hogy Kijevnek több katonai támogatást nyújt. Lavrov „felháborítónak” nevezte a nyilatkozatot.
„Amikor egy diplomáciai vezető … azt mondja, hogy egy bizonyos konfliktus csak katonai akcióval oldható meg… Nos, ez valami személyes dolog lehet. Vagy rosszul fogalmazott, vagy gondolkodás nélkül beszélt, és olyan kijelentést tett, amire senki sem kérte meg. De ez egy felháborító megjegyzés” – tette hozzá Lavrov.
A miniszter szerint az ukrajnai biztonsági válság során az EU szerepe megváltozott. Korábban nem úgy lépett fel, mint egy katonai szervezet, amely „közösen harcol egy kitalált fenyegetés ellen”. Lavrov szerint a változás annak a nyomásnak az eredménye, amelyet Washington gyakorol a blokk tagjaira, és amely a NATO-hoz való közeledést szorgalmazza.
Oroszország a maga részéről tárgyalni akar a békéről Ukrajnával – tette hozzá Lavrov.
Moszkva február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek az volt a célja, hogy rendezze ezen régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
