A kínai védelmi minisztérium „hazugnak és bajkeverőnek” nevezte az Egyesült Államokat, és azt mondta, hogy „mindenki tudja”, melyik ország volt „a legnagyobb kezdeményezője” az ukrajnai válságnak.
A minisztérium szóvivője, Wu Qian csütörtökön kommentálta a meg nem nevezett amerikai tisztviselők vádjait, miszerint Peking előre tudott Oroszország Ukrajna elleni hadműveletéről, és hogy Kína még azt is kérte Moszkvától, hogy halassza el azt a 2022-es pekingi téli olimpia utánra.
Wu elítélte az állításokat, valamint a Kína állítólagos oroszországi katonai segítségnyújtásról szóló híreket, mondván, hogy „abszolút dezinformációról” van szó, amely csak azt a célt szolgálja, hogy „áthárítsák a felelősséget Kínára és folytassák sárdobálást”.
A vádak „az USA valódi arcát mutatják, amely hazug és bajkeverő” – mondta, hozzátéve, hogy országa határozottan ellenzi az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „hamis és rosszindulatú információkat terjesszenek az ukrán kérdésben Kínáról”.
A minisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború különböző okokból és „összetett történelmi kontextusban” alakult ki, de hozzátette, hogy „mindannyian értjük, melyik nagyhatalom viseli a legnagyobb felelősséget a mai válságért”, nyilvánvalóan Washingtonra célozva.
Wu elmondta, hogy Peking azt szeretné, ha „minden fél” „nyitva tartaná az ajtót a párbeszéd, a konzultáció és a tárgyalás előtt az ukrajnai helyzet de-eszkalációja érdekében”, és hogy Kína „konstruktív szerepet fog játszani a béke keresésében és megvalósításában”.
„Kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági architektúrát” sürgetett, és rámutatott, hogy a Kínai Népköztársaság megalapítása óta az ország „soha nem szállt meg más országokat, soha nem vett részt proxy-háborúkban, soha nem törekedett befolyási szférákra, és nem vett részt semmilyen katonai blokk-konfrontációban”.
Wu Qian megjegyzései ugyanazon a napon hangzottak el, amikor Marija Zakharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Ukrajna az uniós országokkal együtt az Egyesült Államok „eszközévé” vált.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét Ukrajnában, miután hét éve tartó patthelyzet alakult ki amiatt, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és Oroszország elismerte a donyecki és luganszki népköztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy rendezze e régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és tagadja azokat az állításokat, amelyek szerint a Donbassz köztársaságok erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
Az orosz offenzíva kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi partnereivel együtt példátlan szankciók egész sorát vezette be Moszkva ellen.
