Oroszország újraaktiválhatja katonai támaszpontját Kubában válaszul Donald Trump amerikai elnök azon szándékára, hogy kilép az INF-szerződésből – közölte az Állami Duma (szövetségi parlament) védelmi bizottságának elnöke.
Vlagyimir Samanov nyugalmazott tábornok a Duma védelmi bizottságának vezetője elmondta, hogy újabb „kubai válság” is kialakulhat, ha az Egyesült Államoknak és Oroszországnak nem sikerül megállapodni.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép a hidegháborús korszakban kötött INF-szerződésből („közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése”) és Oroszországnak korabeli válasza lehet erre a lépésre – nevezetesen a kubai katonai létesítmények újraaktiválása – mondta Samanov.
A kubai kormánynak engedélyezni kell az orosz hadsereg visszatérését, de ez inkább politikai mintsem védelmi kérdés – mondta.
A forgatókönyvek értékelése jelenleg is folyamatban van, ezután a javaslatok következnek – tette hozzá az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.
A kubai rakétaválság az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfliktus volt a 60-as évek elején, amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került. Moszkva rövid és közepes hatótávolságú szovjet ballisztikus rakétákra szerelt atomfegyvereket telepített Kubába válaszul ara, hogy az Egyesült Államok hasonló típusú rakétákat telepített Törökország, Nagy-Britannia és Olaszország területére.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette. Moszkvában magas rangú tisztségviselők a lépés veszélyeire figyelmeztettek.
Amerikai rakéták Oroszország határainál
Moszkva tagadja az amerikai vádakat, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Sojgu: súlyos következményekkel jár majd Európára nézve az INF-szerződés amerikai felmondása
Súlyos következményekkel jár majd Európára nézve a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés amerikai felmondása – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor hétfőn Moszkvában fogadta görög hivatali partnerét, Panosz Kammenoszt.
„Érdekel bennünket Európa reagálása az Egyesült Államoknak arra a döntésére, hogy kilép az INF-szerződésből. Azt szeretnénk, ha Európa tudatában lenne, hogy milyen hatása lesz annak, ha közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Európába” – mondta.
„Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is, pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül” – tette hozzá.
