„Péter meggyorsította a nyugati eredmények átvételét a barbár Oroszország által, nem riadva vissza attól, hogy barbár eszközökkel harcoljon a barbárság ellen”
1. Míg az előkelő nemesasszonyokat elzárták a társadalmilag hasznos tevékenységektől, addig a parasztcsaládokban halálra dolgoztatták a nőket. Kedves.
2. Péter reformjai előtt a moszkvaiak úgy kaptak feleséget, hogy se nem láthatták, se nem ismerkedhettek meg vele. Lehet jobb is volt így nekik.
3. Gyakoriak voltak a 12-15 éves gyerekek világraszóló lakodalmai. Ez azért ijesztő.
Ajánló
4. A jobbágymenyasszonyok vám nélkül nem kerülhettek egyik birtokról a másikra.
5. Műveltségi minimumot követeltek meg a házasodni óhajtó nemes ifjaktól. Ma sem ártana.
6. A születendő gyermek neve nem okozott akkora fejtörést a szülőknek, mint manapság. A keresztelő napján ünnepelt egyik keresztény szent megosztotta nevét az újszülöttel. Ezért nem a születésnapját, hanem szentjének neve napját ünnepelte.
7. Míg a szegények papoktól és templomokban tanultak írni-olvasni, a gazdagokhoz tanítókat hívtak.
8. 3 tankönyvük volt. A mázlisták. ABC-s könyv, paroszláv szertartáskönyv, zsoltárkönyv.
9. Világszakiskolák nyíltak: matek, navigációs tudományok, tüzériskola, tengerészeti akadémia, mérnöki, orvosi, bányászati tanodák. És ha akkor humán szakra akart járni Oroszországban valaki..?
10. A tanulni nem óhajtó fiúk büntetése, hogy nem nősülhettek. Ó egek, a kocsmákban mennyit szórakozhattak ezen a rendeleten…
11. Mivel a kormányzat munkavégzésnek tartotta a tanulást, a diákok 2 kopejkát és 4 kenyeret kaptak havonta. Nem akarjuk itt is bevezetni…?
12. Minden osztályteremben jelen volt egy katona, hogy fegyelmezzen, ha kell. Ezt viszont nem kérjük bevezetni…
13. Az egyháziak szigorúan elítélték az emberek bűnös törekvését a külső szépségre. Mily újdonság…
14. A Péter előtti időkben a szakáll a paroszláv konzervatív Oroszhon jelképe volt, amely idegenkedett az újításoktól és őrizte a maradiságot. Péter azonban rendeletet adott ki ennek eltávolításáról, a borotválás pedig leírhatatlan szomorúságot okozott sok orosznak.
15. Az emberek társadalmi helyzetét simán meg lehetett állapítani arról, milyen lábbelit viseltek. Mint manapság…
16. az 1700-ban kiadott rendelet német és magyar ruha viselését írta elő.
17. A nyugat-európai divat és luxus elterjedésében látták az egyik okát Oroszország erkölcsi megromlásának.
18. A nők bundában és magas sarkú cipőkben jártak, arcukat pedig meghökkentő módon festették, volt, hogy fogaikat feketítették, de szerencsére ez a divat hamar lejárt. Hát még jó hogy, elképzelni sem szeretném…
19. Az orosz teológusok arról is vitatkoztak, van-e egyáltalán a nőknek lelke. Jófejek vagytok, köszi fiúk…
20. Az egyházi irodalom sokat fáradozott a „rossz asszony” képének megformálásán, akit csábítások és bűnök terhelnek. Szembeállította a „jó asszonyt”, aki őrzője a családi békének és jólétnek, azaz tud hallgatni, nagyon alázatos és feltétel nélkül kiszolgálja a férjét… Tegye fel a kezét, aki lett volna abban a korban jó asszony… nem látom a kezeket.
Láthatjuk, hogy Nagy Péter reformjai mélyen hatottak a társadalom életére, hiszen soha ezelőtt nem törekedett az állam arra, hogy alattvalóinak életét ennyire mindent átfogóan szabályozza, a ruha szabásától a szabad idő eltöltéséig. Teljesen más volt a kormány elképzelése arról, hogyan kellene élnie az embereknek és megint más volt az emberek valóságos élete.
Tóth Mirandolína
