Írjon nekünk

Ukrajna

Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

Közzétéve

-

Az ukrán hadsereg egyik legnagyobb egysége – a 128. sz. önálló hegyivadász brigád – teljes létszámban elhagyta a Donbasszt, és Kárpátalja felé indult. (1)

Jól ismert az ukrán vezetés betegesen érzékeny reagálása a kárpátaljai magyar kisebbség felháborodására. Ez a fajta reakció tetten érhető mind a sajtó hasábjain, mind pedig a politikusok kiszólásaiban.

Azt, egyébként, kevesen tudták volna megjósolni, hogy ez a felháborodás oda vezet, hogy a csapatokat egy „forró régióból” átvezénylik egy „potenciálisan forróba”. Ezzel együtt is ismertté vált, hogy az ukrán hadsereg 128-as hegyivadász brigádja (ismertebb nevén: a „kárpátaljai légió”) elhagyta a Donbasszban, a frontvonal közelében lévő állásait, és teljes létszámban – gépjárműveikkel és páncélosaikkal – útnak indultak Kárpátalja felé.

A 128-as brigád az egész ukrán hadseregen belül az egyik legnagyobb létszámú, legjobban fölszerelt egység. Mostanra a haditechnikáját szállító szerelvények már Kárpátalján vannak.

A brigád teljes személyi állományának 2018 júliusára kell megérkeznie új szolgálati helyére.

MEGJEGYZÉS:

(1) A Munkácson állomásozó hegyivadász egység három évvel ezelőtt súlyos veszteségeket szenvedett a debalcevói csatában. A brigád fogságba esett tagjait – közöttük kárpátaljai magyarokat is – Alekszandr Zaharcsenkó donyecki államfő 2015 őszén, egy nagylelkű gesztussal hazaengedte.

A brigád nemrég friss erőkkel, feltöltve, visszatért a hadszíntérre. Ahol, egyebek mellett, újult erővel lőtték Gorlovkát és annak elővárosait. Oka kell hogy legyen, amiért ilyen gyorsan hazarendelték állomáshelyéről.

Az utóbbi hónapokban a kijevi vezetés szítja a feszültséget a kárpátaljai magyarok körül, illetve a Magyarországgal való viszonyban. Már a nyáron azzal vádolták meg hazánkat, hogy – együttműködve az orosz titkosszolgálatokkal – a kárpátaljai magyarokat szeparatizmusra bujtogatja.

Beregszász és Nagyszőlős határában magyar nyelvű üdvözlő táblák jelentek meg. Az ügyben az SZBU szeparatizmussal vádolta meg a beregszászi járási tanács két magyar képviselőjét, akiket őrizetbe is vettek. (A rossz magyarsággal megírt feliratok alapján azonban az SZBU provokációját sejthetjük az ügy mögött – ami egy idő után magától el is halt.)

Mindehhez jött pedig az oktatási törvény ügye, amit Magyarország igen élesen bírált. Budapest erélyes lépésekkel válaszolt. A legkeményebb ezek közül: Magyarország mostantól semmi olyan lépést nem támogat, ami segíti Ukrajna euro-atlanti integrációját. Ukrajnát a legfájóbban eddig a NATO-Ukrajna Tanács december elején esedékes volt ülésének magyar megvétózása érintette: Ukrajna talán legfőbb külpolitikai célja ugyanis a NATO-hoz történő csatlakozás. Dacára annak, hogy a NATO részéről kijelentették: az ország nem egyhamar lesz a NATO tagja. (Ami persze nem akadálya annak, hogy egy tényleges tagállam aktivitásával vegyen részt a szövetség nemzetközi katonai akcióiban.)

A Magyarországgal szított feszültség révén a kijevi vezetés igyekszik fokozni a „már két oldalról is támadnak minket”érzését – most, hogy minden jel szerint a hadműveletek felújítására készülnek a Donbasszban. A fenyegető erődemonstrációval egyben példát statuálnak az ország más nemzeti közösségei számára. Egyszersmind e pszichózis segítségével is igyekeznek bővebb adakozásra szorítani a Nyugatot. A jelek szerint nem is eredménytelenül. Szó van, például, arról, hogy az a 47 millió dolláros kölcsön, aminek terhére az amerikai kormány – más fegyverekkel együtt – leszállítja a „Javelin” tankelhárító rakétákat is, segéllyé változik.

Csikós Sándor

Forrás: dnr-hotline.ru

Ukrajna

Az ukrán hadsereg a focivébé idejére tervezi a nagy háborút a Donbasszban

Közzétéve

-

Az időzítés célja: lejáratni Oroszországot, és agresszióval megvádolni.

Az ukrán hadsereg nemrégiben támadásokat kezdeményezett Gorlovka térségében. Előrenyomulásuk célja: olyan magaslatokat elfoglalni a város környékén, ahonnan akadálytalanul lehet majd ágyúzni – és így a város feladására kényszeríteni a védőket. Az áttörési kísérlet egészében véres kudarcba fulladt, egyes részsikereket azonban az ukránok elértek. Elfoglaltak egy újabb települést Gorlovka környékén, a Lavrov külügyminiszter által forszírozott „fegyvermentes övezetek” egyikében. Ezáltal pozícióik tovább javultak.

A harcokban tíz ukrán, illetve a néphadsereg egyik harcosa életét vesztette. A támadóknak sikerült viszont foglyul ejteniük a néphadsereg három katonáját.

Gorlovka stratégiai jelentőségű város, Donyecktől mintegy 35 km-re, északkeletre. Elestével veszélybe kerülnének a Donyecket védő egyes települések, illetve még szorosabbra húzódna a főváros körüli ostromgyűrű – immár kelet felől is.

A rendkívül heves, bár helyi jelentőségű összecsapást, a Donbasszt megjárt újságíró szerint valójában ELŐJÁTÉKA A DONBASSZ ELLEN MEGINDÍTANDÓ NAGY TÁMADÁSNAK. Amelyet, mint föntebb említettük, a labdarúgó VB kezdetéhez időzítenének. (A fő támadás színtere netán nem is annyira Gorlovka lenne, hanem valahol másutt. A helyzet veszélyessége miatt a donyecki hadvezetés a napokban Gorlovka környékére dobta át az egykori legendás „Givi” parancsnok (Mihail Tolsztih) által irányított „Szomáli”egységet.

Az összecsapás azzal is emlékezetessé tette magát, hogy a junta szoldateszkája egy újabb, a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvert vetett be a város ellen: srapneleket.

Értékelések szerint Poros Jankó számára már az is nagy siker lenne a jövő évi elnökválasztás előtt, ha sikerülne bevennie Gorlovkát. (Amely eddig, 2014 óta, sikeresen állt ellen az ukrán hadseregnek.) Az ukrán tüzérség már nem csupán az elővárosokat lövi – közöttük is kiemelten a sokat szenvedett Zajcevót – de csaknem két hete az ágyútűz már beteríti a város egész területét.

Csikós Sándor

Forrás: www.nahnews.org

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: egy ukrán Buk maradványait mutathatták be a holland nyomozók

Közzétéve

-

Írta:

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a “holland nyomozók” szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma.

Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.

“A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy – több mint valószínű – az ukrán fegyveres erők tulajdona” – hangoztatta a védelmi tárca.

Úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva – az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.

Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence felkelők által ellenőrzött területére.

“Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők “egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, “meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan” adatokat.

Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával

Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Orosz védelmi tárca: egyetlen légvédelmi rakétarendszer sem lépte át soha az orosz-ukrán határt

Közzétéve

-

Írta:

Az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagált, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.

Az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy “az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

A tárca rámutatott, hogy Moszkva a holland rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés keretében, egyebek között teljes körű tesztekkel is megerősített, “kimerítő bizonyítékokat” szolgáltatott, amelyek “egyértelműen arra mutatnak rá”, hogy a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.

“Mi több, a nemzetközi vizsgálócsoportnak átadtuk a 2014. július 17-én a Rosztov megyei Uszty-Donyeckij község közelében működő, Utyosz-T útvonalkövető rádiólokátor-komplexumtól kapott, megszakítás nélküli elsődleges (feldolgozatlan) adatokat. A radar adataiban nem volt felfedezhető semmilyen légi tárgy közelítése a Boeing utasszállítóhoz keleti irányból, így Sznyezsnoje vagy Pervomajszkoje település felől sem” – hangzott az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása.

Oroszország lejáratása a cél

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a nemzetközi szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, az csak “sajnálatra ad okot”, a célja pedig Oroszország lejáratása. A dokumentum szerzői rámutattak, hogy a csoport figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között azt a tényt is, hogy orosz részről a nyomozás érdekében feloldották a Buk rendszerhez tartozó rakéták műszaki adatainak titkosítását, valamint megosztották a holland hatóságokkal a rakétákat gyártó Almaz-Altej cég teljes körű felmérésének eredményét.

Az orosz diplomaták sérelmezték, hogy a vizsgálat eredményét nem befolyásolták az orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott “meghamisíthatlan és megmásíthatlan” adatok. Az orosz diplomáciai tárca azt is kifogásolta, hogy a szakértők ehelyett a Bellingcat bloggercsoport által fabrikált anyagokra támaszkodtak.

Eduard Baszurin, a függetlenségét 2014-ben önhatalmúlag kikiáltó “Donyecki Népköztársaság” egyesített parancsnokságának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a felkelő erők “semmilyen orosz fegyverzettel, beleértve a Bukokat”, sem most nem rendelkeznek, sem akkor nem rendelkeztek.

Baszurin úgy vélekedett, hogy a szovjet korszakban gyártott és Ukrajnában is rendszerbe állított Buk-rendszerek rakétáinak hovatartozását a cél eltalálása után gyakorlatilag lehetetlen megállapítani.

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette.  MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű