Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében videóüzenetben “rakta le” az első törökországi atomerőmű alapkövét.

Az orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű helyét korábban a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partjára jelölték ki. A helyszínén Lütfi Elvan török fejlesztési miniszter várta, hogy Putyin és Erdogan Ankarából megadja a jelet a munkálatok megkezdéséhez. Mersinben az ünnepélyes pillanatban fehér, kék és piros színű léggömbök szálltak a magasba.

Putyin rövid ankarai beszédében rámutatott: a projekt új szektort alakít ki Törökországban. Egyúttal leszögezte: a két ország célja, hogy az első reaktor az eredeti terveknek megfelelően 2023-ra elkészüljön. Hozzátette, hogy Moszkva és Ankara a magasan kvalifikált török szakemberek képzésében is együttműködik.

Erdogan felszólalásában hangsúlyozta, hogy – mint fogalmazott – történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi. Az atomerőmű létrejöttével a kőolajra, a földgázra és a szénre alapuló török energiaellátás “egészségesebbé válik” – tette hozzá. Jelezte: Törökország 2023-ra, a köztársaság megalapításának 100. évfordulójára a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike kíván lenni. Ugyanakkor azt is kiemelte: Ankara elkötelezett amellett, hogy regionális ügyekben is tovább erősítse az együttműködést Oroszországgal.

Törökország a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével végzi Akkuyu építését.

Ugyanakkor a munkálatokat 49 százalékban finanszírozó három török nagybefektetőből kettő februárban kihátrált a megállapodásból. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a felek nem tudtak megegyezni a kereskedelmi feltételekről. A Roszatom keresi a megoldást a finanszírozásra.

Az erőműnek várhatóan négy reaktorblokkja lesz. Az összesen 4800 megawatt teljesítményű létesítmény értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, amellyel ez a Török Köztársaság eddigi legnagyobb projektje. A létesítmény a török villamosenergia-szükséglet nagyjából 10 százalékát fedezné.

Az építkezésen annak legforgalmasabb időszakában nagyjából 10 ezer ember fog dolgozni, míg a kész komplexum üzemeltetéséért 3500-an felelnek majd.

A működtetés biztosítása érdekében 6,5 évvel ezelőtt 248 török diák kezdte meg a felkészítést Oroszországban. A képzést 35-en már elvégezték, ők még április folyamán megkezdik munkájukat a törökországi helyszínen.

Moszkva és Ankara 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről.

Putyinnak a mostani az első külföldi útja, mióta a múlt hónap közepén újra orosz elnökké választották. Az orosz vezető két napra érkezett Ankarába. Kedden Erdogannal folytat négyszemközti megbeszélést, később pedig a Török-Orosz Felső Szintű Együttműködési Tanács hetedik ülésére kerül sor. A két államfő az esti órákban előreláthatólag közös sajtótájékoztatót tart. Szerdán Haszan Róháni iráni elnök is a török fővárosba érkezik. Hármójuk csúcstalálkozóján a tervek szerint a szíriai helyzetről értekeznek.

Putyin legutóbb tavaly december 11-én járt Ankarában. Erdogan és az orosz elnök 2017 során nyolc alkalommal találkozott személyesen.

A Lada Hungary Kft. 2018-ban is mintegy 1100 új autó értékesítésére számít, a tervek megvalósítását segíti a magyar piacra pénteken bevezetett két új modell – mondta Pataki András, a Lada Hungary Kft. cégvezetője pénteken, Budapesten az Automobil és Tuningshow-n tartott sajtótájékoztatón.

A két új modellt Pataki András mutatta be a rendezvény kezdetén, és elmondta, hogy az új típusok jövő héttől kerülnek ki a Lada Hungary 23 pontból álló országos márkakereskedői hálózatához.

Pataki András felidézte, hogy a Lada 2015 végén tért vissza a magyar piacra. A 2016-os értékesítési adatok meghaladták a várakozásokat, ugyanis akkor 1100 új személygépkocsit adtak el, tavaly pedig 1060-at.

Arról is beszámolt, hogy a Lada tavaly a magyar piacon közel 1 százalékos részesedéssel rendelkezett, és arra törekszenek, hogy ezt az idén is tartani tudják.

Pataki András közölte: a Lada 2015 óta megjelent új típusú gépjárműveit euro 6-os szabványnak megfelelő benzinmotorral szerelték fel. Szólt arról is, hogy a legolcsóbb Lada-modell ára 2 millió forint alatt van, a csúcsmodell, a Vesta SW Cross pedig 4 millió 749 ezer forinttól érhető el.

Pataki András ismertette, hogy a Ladát gyártó Avtovaz orosz járműgyártó tavaly több mint 311 ezer Lada gépjárművet értékesített világszerte, Oroszországban 17 százalékkal, az exportpiacokon pedig 44 százalékkal többet, mint 2016-ban.

Az Automobil és Tuningshow Magyarország legnagyobb autókiállítása, ami március 23-25. között Budapesten, a Hungexpo területén várja az érdeklődőket. MTI