Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelyben szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az orosz kormány minden tagja ellen, beleértve Mihail Misusztyin miniszterelnököt is – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A rendelet értelmében – amelyet az ukrán elnök hivatalos honlapján hoztak nyilvánosságra – Zelenszkij az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát hagyta jóvá.
Kijev 35 magas rangú orosz tisztségviselőt sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük – az említettek mellett – az orosz biztonsági tanács tagjait és titkárát, Nyikolaj Patrusevet is.
A szankció alá vontak egyebek mellett nem utazhatnak be Ukrajna területére, és repülőgépeik nem használhatják Ukrajna légterét átutazásra sem. Ezenfelül visszavonják a korábban nekik adott ukrán állami kitüntetéseket, az összes, Ukrajnában kiadott engedélyüket törlik, ezen túlmenően pedig zárolják pénzügyi eszközeiket, és vagyontárgyaikat sem szállíttathatják ki Ukrajnából.
Zelenszkij aláírt egy másik rendeletet is, amely alapján szankciókat vezetnek be az orosz egyetemekkel és azok vezetőivel szemben. A védelmi tanács szankciós listáján 236 orosz felsőoktatási intézmény szerepel, köztük a moszkvai Lomonoszov állami egyetem is. A rendelet értelmében az ukrán oktatási, kulturális és kormányzati intézményeknek meg kell szüntetniük a büntetőintézkedések alá vont orosz egyetemekkel kötött minden kapcsolatot és megállapodást.
A külügyminisztériumnak tájékoztatnia kell Ukrajna partnereit ezekről a szankciókról, különösen az Egyesült Államokat, az Európai Unió vezetését és az Egyesült Királyság kormányát.
Csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester arra kérte a kormányt, hogy hozzon létre egy katonai temetőt a fővárosban Ukrajna védőinek nyughelyéül.
„Ukrajna most nagy tragédián és nagy megpróbáltatásokon megy keresztül: katonáink, hazafiaink, az ukrán nemzet hősei halnak meg államunk szabadságáért és függetlenségéért. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy tiszteljük tetteiket és a hősök emlékét” – idézte Klicskót az Ukrajinszka Pravda.
A városi tanács a katonai temetőt a Babij Jar-i holokauszttemető mellett szeretné létrehozni, és magára vállalná ennek teljes költségét. „Szükség van viszont országos szintű támogatásra is az okirati alátámasztások ügyében, esetleg külön törvény elfogadására ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy Kijevnek az állammal közösen kellene megvalósítania ezt a projektet” – tette hozzá a polgármester.
A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban követték el a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlását. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.
