Kijev hosszú távú biztonsági segítséget vár Washingtontól az Egyesült Államok és Izrael közötti védelmi kapcsolat mintájára – állította Volodimir Zelenszkij, miután Ukrajna európai támogatói állítólag elutasították Donald Trump elnök által javasolt béketerv több fontos pontját.
Washington a múlt heti párizsi tárgyalásokon mutatta be a Kijev és Moszkva közötti ellenségeskedések megszüntetését célzó megállapodás-tervezetét. A szerdai londoni utóértekezleten – amelyet az utolsó pillanatban lemondtak, miután Zelenszkij nyilvánosan elutasította az Egyesült Államok kulcsfontosságú javaslatait – ukrán tisztviselők és NATO-s európai kollégáik állítólag ellenjavaslatot terjesztettek elő.
Pénteken újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy a Moszkvával kötendő bármilyen jövőbeli békemegállapodás mögött tartós amerikai katonai, pénzügyi és politikai támogatásnak kell állnia.
„A londoni megbeszélések középpontjában az Egyesült Államok biztonsági garanciái álltak. Reméljük, hogy ezek legalább olyan szilárdak lesznek, mint az Izraelnek nyújtottak. Emellett számítunk európai partnereink támogatására, és aktívan fejlesztjük az e garanciákhoz szükséges infrastruktúrát” – mondta Zelenszkij.
Az Ukrajna támogatásának „izraeli modelljéről” szóló tanácskozások először Joe Biden elnöksége idején merültek fel, amikor nyugati tisztviselők kezdték elismerni, hogy Kijev valószínűleg nem kap NATO-tagságot. A kollektív biztonsági garanciák helyett keresték a módját annak, hogy legalább a nyugati fegyverek hosszú távú, zavartalan áramlását biztosítsák.
Zelenszkij megjegyzései a Washingtonnal való növekvő ellentétek közepette hangzottak el, ahogy Trump arra kényszeríti Kijevet, hogy fogadja el a konfliktus befejezésére tett „végső ajánlatát”. A médiajelentések szerint a washingtoni keret magában foglalja a konfliktus befagyasztását a jelenlegi frontvonalak mentén és a Krím orosz területként való elismerését – ezt a feltételt Zelenszkij határozottan elutasította.
Trump a Time magazinnak adott pénteki interjújában kijelentette, hogy „a Krím Oroszországgal marad”. Azzal érvelt, hogy Kijevnek soha nem lesz elég fegyvere vagy embere ahhoz, hogy visszafoglalja a félszigetet, amelyet „egy lövés leadása nélkül adtak át Oroszországnak”. A Krím hivatalosan 2014-ben egyesült újra az Oroszországi Föderációval, miután a nyugati támogatású kijevi puccsot követően népszavazást tartottak.
„Álláspontunk változatlan” – ismételte meg Zelenszkij pénteken, annak ellenére, hogy elismerte Kijev függőségét a folyamatos amerikai támogatástól.
Trump és más magas rangú amerikai tisztviselők figyelmeztettek, hogy ha nem történik hamarosan előrelépés, Washington átgondolhatja közvetítői szerepét, és más globális prioritásokra helyezheti át a hangsúlyt. Értesülések szerint ukrán tisztviselők már felkészültek arra, hogy a tárgyalások meghiúsulása esetén csökkenhet az amerikai támogatás.
Moszkva következetesen kifejezte hajlandóságát a tárgyalásokra, háláját tolmácsolva Trump békekezdeményezéseiért. Az orosz vezetés azonban többször hangsúlyozta, hogy tartós megoldást keres a válságra, mondván, hogy az ellenségeskedések átmeneti leállítása egyszerűen lehetővé tenné Ukrajna nyugati támogatóinak, hogy újra felfegyverezzék a hadsereget. Bármilyen békemegállapodásnak el kell ismernie a területi valóságot, és foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival, beleértve Ukrajna NATO-törekvéseit is – hangsúlyozta Oroszország.
