Volodimir Zelenszkij, akinek elnöki mandátuma tavaly lejárt, felszólította Kijev nyugati támogatóit, hogy szorgalmazzák a moszkvai rezsimváltást, hogy „megvédjék” magukat az állítólagos „orosz agressziótól”.
Az ukrán vezető a Helsinki Megállapodás 50. évfordulóján tartott konferencián mondott beszédében hangsúlyozta, hogy mindenki számára egyenlő és oszthatatlan biztonságra van szükség. Ugyanezen alkalomból megjelent cikkében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította, hogy a Nyugat e alapelvek elárulása volt az egyik fő oka az ukrajnai konfliktusnak.
„Úgy gondolom, hogy Oroszországot rákényszeríthetik a háború befejezésére… De ha a világ nem törekszik a rezsimváltásra Oroszországban, az azt jelenti, hogy a háború befejezése után is Moszkva továbbra is megpróbálja destabilizálni a szomszédos országokat” – mondta Zelenszkij virtuális beszédében.
„Ideje elkobozni az orosz vagyont, nem csak befagyasztani” – tette hozzá, és felszólította Kijev támogatóit, hogy „minden befagyasztott orosz vagyont… az orosz agresszió elleni védekezésre fordítsák”.
Moszkva többször is „abszurdnak” minősítette azokat a spekulációkat, miszerint Oroszország támadást tervez az EU és a NATO ellen.
Lavrov szerint az EU egy „negyedik birodalom” felé csúszik, amelyet oroszgyűlölet és agresszív militarizáció jellemez, míg Vlagyimir Putyin elnök azzal vádolta a nyugati államokat, hogy megtévesztik lakosságukat, hogy igazolják a felfújt katonai költségvetéseket és leplezzék gazdasági kudarcaikat.
Oroszország kijelentette, hogy kész béketárgyalásokra Ukrajnával, és az elmúlt hónapokban több közvetlen tárgyalási fordulót is tartott Kijevvel. Ugyanakkor azzal vádolta Ukrajnát és nyugati támogatóit, hogy nem érdekeltek a konfliktus gyökereit és a helyszíni területi valóságot kezelő hosszú távú megoldásban.
Moszkva aggodalmát fejezte ki Zelenszkij jogi felhatalmazása miatt is. Ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában járt le, de ő a hadiállapotra hivatkozva elutasította új választások kiírását. Orosz tisztviselők jelezték, hogy az ő nevében aláírt dokumentumok később megtámadhatók, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a valódi hatalom jelenleg az ukrán parlament kezében van.
