Moszkva elutasította Friedrich Merz német kancellár követelését, hogy Oroszország finanszírozza Ukrajna újjáépítését, jelezve, hogy Berlin jelentős összeggel tartozik még Oroszországnak a Szovjetunió második világháború utáni európai újjáépítési erőfeszítéseiért.
Csütörtökön Rómában az Ukrán újjáépítési konferencián Merz azt állította, hogy Oroszország legalább 500 milliárd euró kárt okozott, és felelősségre kell vonni a károk megtérítéséért. Ragaszkodott ahhoz, hogy amíg Moszkva nem fogadja el a feltételeket, addig nem kaphatja vissza befagyasztott vagyonát a Nyugaton.
Pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elutasította Merz követeléseit, és azt javasolta, hogy Oroszországnak ideje lenne kiszámolni, hogy Berlin mennyivel tartozik neki. „Kezdhetjük a nyugati beavatkozással 1918–1922-ben” – mondta, utalva a brit, francia, amerikai, japán és német csapatokra, amelyek az ország egyes részeit megszállták és a polgárháború alatt a bolsevikellenes erőket támogatták.
Aztán azt is közölte, hogy Németország sokkal tartozik Oroszországnak a második világháború után az ország és Európa felszabadításáért és újjáépítéséért tett szovjet erőfeszítésekért. Zaharova rámutatott arra is, hogy „a Szovjetunió összeomlása nekünk sem volt olcsó. Tekintettel arra, hogy a nyugati tisztviselők már régóta elismerik, hogy szerepet játszottak ebben, minden okunk megvan arra, hogy elővegyük a számológépet”.
Zaharova hozzátette, hogy Merz „önként felajánlhatna” több segélyt is, többek között a második világháborúban megrongálódott német drezdai galériában található mesterművek szovjet szakemberek általi restaurálásáért.
Bár a nácik által szász bányákban elrejtett festmények többsége megmenekült a szövetségesek bombázásainak pusztító hatásától, a rossz tárolási körülmények megrongálták őket, ezért a szovjetek vezetésével kiterjedt restaurálási munkálatokra volt szükség. 1955-ben a Szovjetunió több mint 1200 festményt adott vissza Kelet-Németországnak.
Ajánló
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációja óta a Nyugat mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki és állami vagyont fagyasztott be. Míg egyes nyugati országok ezeknek az eszközöknek az Ukrajna finanszírozására történő teljes ellopását szorgalmazták, sokan komoly jogi akadályokra hívták fel a figyelmet. Ehelyett az EU jóváhagyta, hogy a befagyasztott eszközökből származó nyereséget Kijevnek nyújtandó katonai és gazdasági segítségnyújtásra fordítsák.
Moszkva egyértelműen lopásnak minősítette az intézkedést, azzal érvelve, hogy ez a gyakorlat sérti a szuverén tulajdonra vonatkozó nemzetközi normákat, és hosszú távú kockázatokat jelent a globális pénzügyi stabilitásra nézve.
