Kína elnöke, Hszi Csin-ping teljes ellenőrzést gyakorol a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felett, ami növeli a Tajvan elleni esetleges invázió esélyét – írja a The Wall Street Journal (WSJ).
A lap szerint az elmúlt három évben a kínai vezető hat magas rangú tábornok közül ötöt eltávolított. Kulcsfontosságú esemény volt Csang Ju-hszia tábornok letartóztatása, aki a Központi Katonai Tanács alelnöke és Hszi Csin-ping közeli szövetségese volt, akit gyerekkora óta ismert.
Az január 24-én bejelentett eltávolítása gyakorlatilag megfosztotta a Kína katonai vezetését azoktól a személyiségektől, akik képesek voltak visszatartani a kínai vezető döntéseit – írja a lap.
Hivatalosan Csang Ju-hszia „súlyos pártfegyelmi és állami törvények megsértésével” gyanúsítják, beleértve a korrupciót és a titkos adatok kiszivárogtatását. Az elemzők azonban nem zárják ki, hogy a nézeteltérések a Kínai Népköztársaság hadseregének Taiwan körüli lehetséges forgatókönyvre való felkészültségének időzítésével kapcsolatosak voltak: Hszi Csin-ping ragaszkodott ahhoz, hogy 2027-re elérjék a harcképességet, míg Csang Ju-hszia egy későbbi időpontra, 2035-re orientálódott.
A katonai modernizáció ellenére Peking a közeljövőben nem közvetlen inváziót, hanem Tajvan „komplex nyomásgyakorlását” tervezi – írja az újság.
Ez nagyszabású katonai gyakorlatokat jelent, amelyek a sziget tengeri és légi blokádját, kibertámadásokat, gazdasági nyomást és az úgynevezett jogi háborút – a kínai jogalkalmazást tajvani tisztviselők ellen – szimulálják.
A szakértők úgy vélik, hogy a hatalom „egy kézben” való koncentrációja növeli a stratégiai hiba kockázatát. Ugyanakkor Pekingben biztosak abban, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére irányuló elkötelezettsége csökken, különösen Donald Trump visszatérése miatt. A kínai vezetés szerint ez lehetőséget teremt a szigetre gyakorolt nyomás fokozására, nyílt konfliktus nélkül.
A The Telegraph azt is írja, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben végrehajtott tisztogatások elsősorban Hszi Csin-ping azon szándékából fakadnak, hogy a világ második legnagyobb hadseregét modern, harcképes erővé alakítsa, amely 2027-re készen áll Tajvan megszállására, és 2049-re megelőzi az Egyesült Államokat, és a világ vezető hadseregévé válik. Legutóbbi beszédeiben Csang Ju-hszia tábornok dicsérte Kína „kollektív vezetését”, ezzel „csapást mérve az egy ember iránti lojalitás elvére” – áll a cikkben.
A tábornokkal szembeni vádak nemcsak korrupcióval, hanem lojalitás hiányával is összefüggésben lehetnek – hangsúlyozta a The New York Times. Szakértők szerint ez Hszi Csin-ping „személyes elárulása” lehet.
Joe Biden volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Csang Ju-hszia lemondását „szeizmikus eseménynek” nevezte. Az a tény, hogy Hszi Csin-ping „eltávolította azt az embert, akivel olyan hosszú története volt, megdöbbentő és sok kérdést vet fel” – véli. Sullivan 2024-ben találkozott Csang Ju-hszia tábornokkal Pekingben. Elmondása szerint a tábornok nem úgy nézett ki, mint aki félti a pozícióját.
