Egyre több ukrán szeretné, ha Kijev diplomáciai megoldást találna a Moszkvával fennálló konfliktusra – írja a Wall Street Journal.
Az amerikai lap keddi cikkében elismerte, hogy „egyes ukránok olyan kérdést tesznek fel, amely a közelmúltig tabu volt: itt az ideje, hogy megpróbáljunk tárgyalni?”.
A cikk szerint a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások támogatottsága „kúszik felfelé” Ukrajnában a Kijev által tavaly beharangozott ellentámadás kudarca óta.
A cikk azt állította, hogy az ukránok többsége továbbra is azt akarja, hogy országa folytassa a harcot az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalásáért, de pontos számadatokat nem közölt.
Egy másik, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által augusztus elején közzétett felmérés szerint a lakosság 57%-a szeretné, ha párbeszéd kezdődne Oroszországgal.
A lap idézett egy 33 éves, a délkeleti Zaporozsje városából származó tanítónőt, aki azt mondta, hogy a békéért cserébe kész feladni a terület bármely részét, hogy férje hazatérhessen a frontról. „Hová juthatunk ezzel a háborúval?” – tűnődött.
Ajánló
Az Oroszországgal kötendő békeszerződéssel kapcsolatban a legszkeptikusabb az ukrán hadsereg, egy nemrégiben készült felmérés szerint az aktív szolgálatot teljesítő katonáknak és veteránoknak mindössze 18%-a támogatja a tárgyalásokat – olvasható a cikkben. Ugyanezen felmérés szerint a katonák és veteránok 15%-a mondta azt, hogy csatlakozna egy fegyveres tiltakozáshoz, ha Kijev aláírna egy kedvezőtlen megállapodást Moszkvával.
A WSJ-nek nyilatkozó katonák elmondták, hogy aggódnak amiatt, hogy Oroszország a harcok szünetelését arra használhatja fel, hogy újabb támadást készítsen elő Ukrajna ellen, és hogy az engedményekkel járó békekeresés azt jelentené, hogy elesett bajtársaik áldozatvállalása hiábavaló volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető pénteken a németországi Ramstein légitámaszponton Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott találkozóján azt javasolta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak „idén ősszel” véget kell vetni.
Zelenszkij szerint ahhoz, hogy ez megtörténjen, a NATO-nak továbbra is fel kell fegyvereznie Kijevet, és növelnie kell a nyomást Moszkvára, hogy járuljon hozzá az ukrán béketervhez, amely az orosz erők kivonását követeli minden olyan területről, amelyet Kijev a sajátjának tekint, beleértve a Krímet is, valamint azt, hogy Moszkva fizessen jóvátételt és állítsa háborús bíróság elé tisztségviselőit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten megismételte, hogy Moszkva „soha nem utasította el” a Kijevvel folytatott tárgyalásokat, de hangsúlyozta, hogy azokat „nem néhány múló követelés, hanem az Isztambulban 2022 márciusának végén – amikor a felek utoljára ültek tárgyalóasztalhoz – elfogadott és ténylegesen parafált dokumentumok alapján” kell lefolytatni.
A törökországi tárgyalások során Ukrajna hajlandó volt katonai semlegességet hirdetni, korlátozni fegyveres erőit, és megfogadta, hogy nem diszkriminálja az orosz nemzetiségűeket. Cserébe Moszkva más vezető hatalmakhoz csatlakozva biztonsági garanciákat nyújtott volna Ukrajnának – mondta Putyin.
