Oroszországot elszigetelni „ostobaság” és lehetetlen, mert az ország olyan értékeket képvisel, amelyekre nagy szükség van a modern világban – mondta Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes.
A Nyugat azon törekvése, hogy az ukrajnai konfliktus során Moszkvát szankciókkal sújtja és elszigetelje, „vesztes” politika – mondta Vulin az RT hírtelevíziónak adott exkluzív interjújában, amelyet a BRICS 2024 csúcstalálkozón készítettek Kazanyban.
„Ez ostobaság. Nehéz jobb szót találni. Ez hülyeség. Idiótaság azt képzelni, hogy el lehet szigetelni Oroszországot” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes szerint ennek bizonyítéka a kazanyi csúcstalálkozó, amelyre „több mint vagy körülbelül 40 delegáció” érkezett. „Valószínűleg a legfontosabb keleti országok jöttek el, és tiszteletüket fejezték ki a BRICS orosz elnöksége előtt” – mondta.
Moszkva elszigetelése „nem lehetséges, nemcsak azért, mert Oroszország nukleáris nagyhatalom, hanem mert Oroszország olyan értékrendet képvisel, amelyre a világnak szüksége van. Tehát nem lehet elszigetelni egy ilyen országot” – érvelt Vulin.
Ezek az értékek „Isten, a nemzet, a család” – mondta, azzal érvelve, hogy ezek a közös „természetes értékek” miatt népszerű Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugatiak egy része körében is.
Vulin kifejtette, hogy Belgrád, amely nem tagja a gazdasági csoportnak, azért küldte küldöttségét a kazanyi csúcstalálkozóra, mert a BRICS „megváltoztatja a világot… és Szerbia részese akar lenni ennek az új világnak”. Az egyoldalúság halála már megtörtént, és Szerbia részese akar lenni mindenfajta reménynek, amelyet a BRICS az emberiségnek kínál”.
Ajánló
A BRICS sokat kínálhat Szerbiának, ugyanakkor a csoport „nem gyakorol ránk semmilyen politikai nyomást” – mondta. „A BRICS-országok közül senki sem fogja például azt kérni, hogy szankciókat vezessünk be az EU-val szemben” – mondta a miniszterelnök-helyettes, utalva Brüsszel ismételt követeléseire, hogy Belgrád csatlakozzon a Moszkva elleni nyugati gazdasági korlátozó kampányhoz.
Vulin szerint a szerb nép valószínűleg két-három éven belül népszavazáson dönt arról, hogy országa továbbra is az EU-tagságra törekszik-e, vagy megpróbál csatlakozni a BRICS-országokhoz.
