Belgrádra az Egyesült Államok, az EU és a NATO nyomást gyakorol Koszovó kapcsán az ukrajnai konfliktus miatt, amely valószínűleg hamarosan eszkalálódni fog – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfő este a nemzethez intézett beszédében. Szerinte a Nyugat jutalmazza a szakadár tartomány albán nemzetiségű hatóságait a szerbek elleni erőszakos kampányukért.
Vučić a kormánypártja vezetőségével tartott tanácskozás után beszélt, és a Nyugat javaslatával foglalkozott, amely azt követeli Szerbiától, hogy vagy fogadja el a szakadár tartomány tagságát a nemzetközi szervezetekben – így az ENSZ-ben, az EU-ban és a NATO-ban -, vagy különben… azt mondta, hogy a dokumentum “aligha tartalmaz olyasmit, aminek örülnénk”.
A szerb elnök kifejtette, hogy az EU de facto háborúban áll Ukrajnában, ezért azt akarja, hogy a “hátsó udvarát” – beleértve Szerbiát is – fékezzék le. Érzése szerint azonban a konfliktus “nem fog lecsillapodni, hanem csak tovább fog terjedni”.
“Most már látják, hogy nem csak Oroszország kontra Ukrajna. Hamarosan átterjed más területekre is. Rajtunk múlik, hogy a mi országunk ne legyen köztük” – mondta.
Sajnálkozott azon, hogy a Nyugat nem hajlandó az észérvekre hallgatni, még azután sem, hogy egyértelművé vált, hogy a közelmúltban Koszovóban történt összes incidenst a pristinai albán hatóságok okozták. Még akkor is, amikor az EU elismerte ezt, továbbra is jutalmazta Koszovót, elfogadta tagsági kérelmét és vízummentességet biztosított számára.
Miközben Belgrád meg kívánja védeni érdekeit, Vučić szerint nehéz lesz megakadályozni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba vagy a NATO-ba. A dokumentum nem követeli meg Belgrádtól, hogy kifejezetten ismerje el Koszovó függetlenségét, de hallgatólagosan azt követeli Szerbiától, hogy ne ellenezze Koszovó ENSZ-tagságát – magyarázta.
Ha Szerbia ezt megtagadja, az EU leállítja az összes integrációs folyamatot, újra vízumkényszert vezet be, leállítja az összes új beruházást, és visszavonja az összes jelenlegit – mondta Vučić. Ez rosszabb lenne, mint bármilyen szankció, és ő inkább a kompromisszumot részesítené előnyben, mint hogy “mindent azonnal elfogadjunk” – mondta.
“Tudják, mit jelentene Szerbia számára, ha bármilyen módon elszigetelnék” – mondta Vučić, utalva az 1990-es években, a jugoszláv háborúk idején bevezetett szankciókra.
Megjegyezte azt is, hogy ez az utolsó elnöki ciklusa, és nem zárkózik el a lemondástól sem, ha ez az ország védelmét vagy időnyerést jelentené.
A NATO-csapatok 1999-ben vették át az ellenőrzést Koszovó felett, miután közel három hónapig bombázták Szerbiát az albán etnikumú felkelők nevében. A tartomány ideiglenes kormánya 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, de Belgrád mindeddig ellenállt az Egyesült Államok és az EU nyomásának, hogy elismerje azt, Oroszország és Kína támogatására támaszkodva.
