Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban részt vett a Valdaj Nemzetközi Vitaklub ülésén, ahol beszédet mondott és válaszolt a hallgatóság kérdéseire.
A közel négy órán át tartó rendezvényen Putyin számos kérdésről osztotta meg gondolatait, többek között az ukrajnai konfliktusról, a közelmúltban kiújult hegyi-karabahi konfliktusról és a Nyugat szerepéről a jelenlegi feszültségek kialakulásában.
Putyin felvázolta továbbá a nemzetközi kapcsolatok igazságosabb és méltányosabb modelljéről alkotott elképzeléseit, és tájékoztatást adott Oroszország nukleáris arzenáljáról.
A Nyugat kifosztja a világot
A nyugati országok a „végtelen terjeszkedés”, a gyarmatosítás és a gazdasági kizsákmányolás évszázadai során halmozták fel gazdagságukat és befolyásukat – mondta Putyin.
Úgy vélte, hogy ez a leigázásra és más nemzetek jogos érdekeinek szemérmetlen semmibevételére épülő modell a jelenlegi feszültségek forrása, és „elkerülhetetlenül zsákutcába vezet minket”.
Az új világrend kilátásai
Putyin felvázolta a nemzetközi kapcsolatok hat alapelvét, amelyeket Oroszország egy igazságosabb világrend alapjaként szeretne látni. Ezek közé tartozik az országok közötti „mesterséges korlátok” elutasítása és az egyetlen hatalom akaratának diktálásával szembeni ellenállás.
„Senkinek sincs joga ahhoz, hogy mások kárára vagy nevében irányítsa a világot” – mondta Putyin.
Oroszország nem törekszik új területek szerzésére
Putyin szerint Oroszország a Donbassz és a Krím lakosságának védelmére összpontosít az Ukrajnával folytatott konfliktusban, nem pedig arra, hogy új területeket keressen. Megismételte, hogy a jelenlegi válságot a 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi puccs váltotta ki, amely megerősítette az ukrán nacionalistákat, és amelyet a Krímben és a Donbasszban elutasítottak. A nagyrészt orosz ajkú félsziget ugyanabban az évben megszavazta az Ukrajnától való elszakadást és az Oroszországhoz való csatlakozást, míg a donyecki és luganszki Donbassz régió függetlenséget hirdetett Kijevtől.
A két donbásszi köztársaság, valamint két másik ukrán régió – Herszon és Zaporozsje – végül 2022 szeptemberében tartott népszavazások után Oroszország része lett.
Ukrajna megdöbbentő harctéri veszteségei
Az orosz elnök szerint a június elején indított „úgynevezett ellentámadásban” több mint 90 ezer ukrán katona halt meg vagy sebesült meg súlyosan. A kijevi erők 557 harckocsit és nagyjából 1900 páncélozott járművet is elvesztettek – közölte.
Az ukrán hatóságok nem közlik a teljes veszteségszámot, ahogy Oroszország sem.
Moszkva leküzdötte a szankciókat
Oroszország sikeresen alakította át gazdaságát az önellátás és az új piacok irányába, mióta az EU és az Egyesült Államok 2014-ben először korlátozásokat vezetett be Moszkvával szemben.
„Túljutottunk minden problémán, amely a szankciók miatt merült fel, és megkezdtük a fejlődés következő szakaszát” – mondta Putyin.
A hegyi-karabahi összecsapás elkerülhetetlen volt
Az elnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva cserbenhagyta szövetségesét, Örményországot, amikor Azerbajdzsán a múlt hónapban visszaállította az ellenőrzést a szakadár Hegyi-Karabah etnikai örmény enklávéja felett. Baku győzelme és a helyi katonai erő feloszlatása az örmény lakosság elvándorlását váltotta ki a térségből.
Putyin szerint Oroszország mindent megtett a konfliktus közvetítése érdekében, és kompromisszumot ajánlott Jerevánnak Hegyi-Karabahot illetően. Azt állította továbbá, hogy egy újabb fegyveres összecsapás „elkerülhetetlen” volt, miután Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök hivatalosan is azeri területnek ismerte el az enklávét.
Oroszország kénytelen lehet kilépni a nagy nukleáris paktumból
A Szarmat silóra épülő interkontinentális ballisztikus rakéta munkálatai gyakorlatilag befejeződtek – mondta az elnök. Elárulta, hogy Moszkva sikeresen tesztelte a Burevesztnyik nukleáris meghajtású cirkálórakétát is.
Oroszország fontolóra veheti az 1996-os Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikációjának visszavonását, mivel azt az Egyesült Államok még mindig nem ratifikálta – figyelmeztetett Putyin.
Az elnök nem zárta ki a Washington politikájára adott tükörválaszokat ebben a kérdésben.