A NATO soha nem ígérte meg Moszkvának, hogy nem vesz fel új tagállamokat – közölte pénteken Antony Blinken amerikai külügyminiszter, elfogadhatatlannak minősítve Oroszország követeléseit a nyugati katonai szövetségtől. A régóta titkosított nyugati dokumentumok azonban mást mondanak.
„A NATO soha nem ígérte meg, hogy nem vesz fel új tagokat” – mondta a vezető amerikai diplomata újságíróknak pénteki sajtótájékoztatóján, amikor a jövő héten esedékes NATO-Oroszország találkozó előtt kommentálta Moszkva javaslatait a biztonsági garanciákról.
A „nyitott ajtók politikája” a NATO-t megalapító 1949-es észak-atlanti szerződés egyik alapvető rendelkezése volt” – tette hozzá Blinken. Majd rámutatott arra, hogy mind Mihail Gorbacsov – a szovjet vezető, aki állítólag megkapta a nyugati vezetőktől a bővítés leállítására vonatkozó garanciákat -, mind James Baker volt amerikai külügyminiszter, aki állítólag ezeket átadta, – tagadta, hogy bármi ilyesmi valaha is történt volna.
„Nem volt ígéret arra, hogy a NATO nem fog bővülni” – állapította meg Blinken, hozzátéve, hogy ehelyett Moszkva maga ismerte el minden európai nemzet jogát arra, hogy a biztonság terén saját maga válassza meg az útját, amikor 1999-ben csatlakozott az Európai Biztonsági Charta isztambuli egyezményéhez.
Ez az álláspont a jelek szerint általánossá vált a NATO-ban, miután Moszkva olyan javaslatokkal állt elő, amelyek szerinte enyhítenék az Oroszország és a kollektív Nyugat közötti feszültségeket. A javaslatok értelmében a brüsszeli székhelyű szervezet beleegyezne abba, hogy Oroszország számára egyfajta biztonsági garanciaként visszafogja terjeszkedését.
Miután a javaslatokat 2021 decemberében Oroszország bemutatta a NATO-nak, annak főtitkára, Jens Stoltenberg azt is kijelentette, hogy a blokk soha nem ígérte meg, hogy nem terjeszkedik. Mégis, a már 2017-ben nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derül ki, hogy igen (a dokumentumok ezen a linken érhetők el).
Nem csak dokumentumok, hanem egy sor akkori nyugati vezető, köztük James Baker külügyminiszter, George H. W. Bush elnök, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, Robert Gates CIA-igazgató, Francois Mitterrand francia elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, valamint Manfred Woerner akkori NATO-főtitkár különböző erre vonatkozó biztosítékokat nyújtottak a szovjeteknek, miközben azok kivonták csapataikat Nyugat-Európából és beleegyeztek Németország újraegyesítésébe.
A George Washington Egyetem Nemzeti Biztonsági Archívumának kutatói, Szvetlana Szavranszkaja és Tom Blanton által elemzett dokumentumok tucatjai azt mutatják, hogy számos nyugati vezető elutasította a „közép- és kelet-európai NATO-tagság gondolatát 1990 elejétől és 1991 végéig”, és hogy a NATO későbbi bővítéseivel kapcsolatos orosz „panaszokat” „a legmagasabb szinteken készült írásos egyidejű emlékeztetők és táviratok alapozták meg”.
Oroszország többször kijelentette, hogy a NATO „becsapta”. December végén Vlagyimir Putyin elnök az év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a blokk „vehemensen” és „kirívóan” tette ezt úgy, hogy bekebelezte a közép- és kelet-európai államokat, és most a volt szovjet köztársaságokra vetett szemet.
Az amerikai nyilatkozat akkor hangzott el, amikor a NATO-Oroszország Tanács – 2019 óta először – hamarosan összeül Genfben, és amit a biztonsági garanciákról szóló tervezett amerikai-orosz megbeszéléseket követi. Az Oroszország és a nyugati nemzetek közötti átfogó biztonsági megállapodás gondolata a Kremlben merült fel a felek közötti feszültségek fokozódása közben. Az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget Moszkva állítólagos ukrajnai inváziós terve miatt mélyült el – Moszkva többször is „hisztéria keltésként” utasított vissza az invázióra vonatkozó vádakat.
