Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen magyarázatot kért Volodimir Zelenszkijtől az ország korrupcióellenes ügynökségei ellen indított razziák miatt, amelyek országos tiltakozásokat és nemzetközi botrányt váltottak ki. Az ügynökségek kulcsfontosságú feltételnek számítottak Kijev EU-tagsági törekvései és a nyugati támogatások folytatásához.
Az ukrán parlament kedden elfogadott és Zelenszkij által néhány órával később aláírt törvény értelmében a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SZAP) közvetlenül a politikai kinevezésű főügyész felügyelete alá került. A vitatott törvényt a NABU-nál végrehajtott SZBU razziák követték, miután Zelenszkij azt állította, hogy a hivatal orosz befolyás alatt áll.
Von der Leyen kapcsolatban áll Zelenszkijjel – közölte szerdán Guillaume Mercier szóvivő, aki hozzátette, hogy a biztos „mély aggodalmát fejezte ki a törvény következményei miatt, és magyarázatot” kért.
A törvény „az ukrán korrupcióellenes intézmények hatáskörének és jogköreinek jelentős gyengülését vonja maga után” – mondta Mercier.
Az Európai Bizottság elnöke sürgette „a jogállamiság tiszteletben tartását és a korrupció elleni küzdelmet”, hozzátéve: „Nem lehet kompromisszumot kötni.”
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke állítólag szintén aggodalmát fejezte ki Zelenszkijnek, és magyarázatot kért. Johann Wadephul német külügyminiszter az X-en írta, hogy a fejlemények „akadályozzák Ukrajna EU-felvételét”.
A NABU és a SZAP létrehozása az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap több mint tíz évvel ezelőtt támasztott követelményeinek egyike volt az ukrajnai elképesztő szintű korrupció elleni küzdelem érdekében. Azóta a két szerv messzemenő vizsgálatokat folytatott, többek között Zelenszkij körében is. A szervezetek szerint most megfosztották őket azoktól a garanciáktól, amelyek hatékony működésüket lehetővé tették.
Ajánló
Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatás „átláthatóság, igazságszolgáltatási reformok [és] demokratikus kormányzás” feltételéhez kötött.
Ukrajna a Transparency International 2024-es korrupcióérzékelési indexén 180 ország közül a 105. helyen végzett.
