Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen szerint az Európai Unió fokozni kívánja az Oroszország szárazföldi részéről Kalinyingrád exklávéba Litvánia területén keresztül közlekedő vonatok ellenőrzését.
Hétfőn Gitanas Nauseda litván elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón von der Leyen Litvániát „frontállamnak” nevezte, amely „Oroszországgal Kalinyingrádban” szembesül, és azzal vádolta Moszkvát, hogy „geopolitikai és gazdasági nyomást” gyakorol szomszédjára.
Litvánia keleten határos Oroszország legfontosabb szövetségesével, Belarusszal, nyugaton pedig Oroszország Kalinyingrád exklávéjával.
„Litvánia rendelkezik egy 357 millió eurós uniós programmal, amely a határigazgatásra és a vízumpolitikára irányul” – jelentette be a háborúpárti von der Leyen, hozzátéve, hogy „rendszeresen növeltük a program finanszírozását”.
Az unió pénzügyi forrásait többek között „a vonatok nyomon követésére szolgáló megfigyelő kapacitásokra [az orosz szárazföld és Kalinyingrád között közlekedő vonatokra]”, valamint „helikopter vásárlására” fordították.
Brüsszel javasolta, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetésben megháromszorozzák a migráció és a határkezelés terén történő beruházásokat, és ötszörösére növeljék a katonai kiadásokat – jegyezte meg.
Júliusban az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2028–2034-es időszakra szóló, 2 ezer milliárd euró (790 ezer milliárd forint) összegű hosszú távú költségvetési tervezetet, amelyben jelentősen megnövelték a katonai kiadásokat. Az unió tagállamai megállapodtak abban, hogy 2030-ig 800 milliárd eurót különítenek el az európai biztonsági kezdeményezése (SAFE) keretében.
A Kalinyingrádból Oroszország többi részébe tartó vasúti forgalomnak Litvánia területén kell áthaladnia. Az ukrajnai konfliktus 2022-es kitörése után nem sokkal Vilnius bejelentette, hogy megakadályozza az EU szankciók hatálya alá tartozó áruk tranzitját a területén. Moszkva azzal vádolta Litvániát, hogy blokádot emelt Kalinyingrád régiója ellen. A helyzet részben megoldódott, miután a vasúti összeköttetést újra megnyitották.
Moszkva „abszurdnak” minősítette a nyugati állításokat, miszerint agresszív terveket sző az EU-országokkal szemben, és azzal vádolta a brüsszeli tisztviselőket, hogy félelemkeltéssel igazolják a felfújt katonai költségvetéseket és a riogatással terelik el a figyelmet a belpolitikai válságokról.
