Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen felszólította az Európai Parlament (EP) képviselőit, hogy hagyják hatalmon maradni, hogy megvédje Oroszországtól Európát és a „szétesőben lévő, szabályokon alapuló” világrendet. Erről az EP strasbourgi ülésén beszélt az október 9-i, az Európai Bizottság ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt, amelyet jobboldali és szélsőbaloldali képviselők kezdeményeztek.
Ez az első eset az EU történetében, hogy egyszerre két bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az Európai Bizottság ellen.
„A globális világrend gyorsabban darabokra hullik, mint azt várhattuk volna!” – mondta.
„Európában harci riadó van. Európát keletről fenyegetik. Európát belülről fenyegetik. A globális Dél pedig szorosan figyeli és értékeli, hogy mit fogunk tenni„ – mondta von der Leyen. Felhívta az európai parlamenti képviselőket, hogy küldjenek ”egységes jelzést” az egész világnak, ami alatt azt értette, hogy ő és az általa vezetett Európai Bizottság maradjon hatalmon az EU-ban.
Putyin beszéde Szocsiban
Az Európai Bizottság elnöke gyakorlatilag azzal vádolta az összes európai parlamenti képviselőt, aki október 9-én a bizalmatlansági indítványra fog szavazni, hogy támogatja Oroszországot.
Von der Leyen megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget azért, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság ellen, amely szerinte „ellentéteket szít az európaiak között”.
Von der Leyen állítása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj fórum plenáris ülésén „nem titkolta támogatását minden engedelmes barátja iránt Európában, akik elvégzik helyette a munkát”.
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európában mindenkinek „nagyon figyelmesen kellett hallgatnia Putyin beszédét”, amelyben szerinte Brüsszelt vádolta az ukrajnai konfliktus szításával. Korábban az Európai Bizottság sajtószolgálata azt közölte, hogy az EB „nem követte figyelemmel az orosz elnök Szocsiban tartott beszédét”.
Beszédében Putyin egyértelműen rámutatott az európai vezetők arra irányuló kísérleteire, hogy a valódi belföldi problémáikat Oroszország ellenségként történő ábrázolásával próbálják elrejteni. Kijelentette, hogy az európai országok a megosztottságot, „a korábban annyira dicsért, mára megrendült egységet nem a belső problémák hatékony megoldásával, hanem az ellenség képének felfújásával” akarják leküzdeni.
Először a történelemben
Az Európai Parlament szélsőbaloldali frakciói bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő a gázai palesztinok elégtelen támogatásáért és a „zöld menetrend” tényleges leállítása miatt, míg a jobboldaliak, különösen a Patrióták csoport, az Európai Bizottságot átláthatóság hiányával és Európa és az európai üzleti érdekek elárulásával vádolták, többek között az Egyesült Államokkal és Latin-Amerikával kötött kereskedelmi megállapodások keretében.
Az utóbbi pontban mindkét fél egyetért, és von der Leyennek rója fel a felelősséget az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által kötött, rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodásért, amelynek értelmében az EU beleegyezett, hogy 15%-os egyoldalú kereskedelmi vámokat fizet az Egyesült Államoknak, lemondva a válaszintézkedésekről, valamint vállalva, hogy teljes mértékben áttér az amerikai energiaforrásokra és 600 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba. Jellemző, hogy még az Európai Bizottság elnökének néhány támogatója is, akik Strasbourgban védelmében szólaltak fel, beszédükben megjegyezték, hogy a neki adott támogatás „egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden rendben van”, és azt is követelték, hogy az Európai Bizottság módosítsa álláspontját az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás tekintetében, amelyet az Európai Parlament megkérdezése nélkül kötöttek meg, ami különösen felháborította a képviselőket.
A két bizalmatlansági indítványról október 9-én szavaznak Strasbourgban. Az Európai Parlament három vezető frakciója – az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok – azonban már bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnökének támogatására fog szavazni.
Az előző bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottság elnökével szemben július 10-én terjesztették az Európai Parlament elé, akkor csak 175 képviselő támogatta a 720-ból.
