Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédében.
Ursula von der Leyen hangoztatta: prioritás az energiaköltségek csökkentése, az energiaköltségek ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.
A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot, „ezért a gázárak csökkenésére számítunk” – emelte ki. Az uniós bizottság elnökének szavai szerint ugyanakkor szorgalmazni kell, hogy Európa több, olcsó és tiszta energiát állítson elő, amihez – mint kiemelte – még ebben az évtizedben a határon átnyúló villamosenergia-átviteli kapacitásnak meg kell kettőződnie.
Von der Leyen közölte, az elmúlt évtizedben Európa termelékenysége mindössze évi 0,8 százalékkal nőtt, szemben az Egyesült Államokban tapasztalt 1,1 százalékkal. Ezt a lemaradást – mint kiemelte – csak európai és nemzeti szintű, összehangolt erőfeszítésekkel lehet kezelni.
„Versenyelőnyünk helyreállításának Európa gazdasági menetrendjének középpontjában kell állnia 2024-ben és azt követően is” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: mindehhez az állami beruházás nem elegendő, az uniónak mozgósítania kell a magántőkét is, a megoldás lényeges elemének kell lennie továbbá a tőkepiaci unió kiteljesítésének is.
„Ha finanszírozni akarjuk korunk új ipari forradalmát, mozgósítanunk kell Európa magántőkéjét. Itt az ideje, hogy a politikai akaratot tettekre váltsuk” – fogalmazott.
Von der Leyen azt mondta, noha a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta kihívások drámai gazdasági és társadalmi válsággá fajulhattak volna, Európa nagy ellenálló képességének köszönhetően és a megfelelő politikák bevezetése miatt ez nem következett be. A felmérések továbbá tömeges munkanélküliséget és hosszú recessziót jósoltak Európában, ehelyett azonban mára – szavai szerint – több ember dolgozik, mint az európai történelem során bármikor.
„Megjártuk a poklot, de sok tekintetben erősebbek vagyunk, mint öt évvel ezelőtt” – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, az uniós bizottság elnöke „alternatív valóságban él”. Az Európai Unió mögött „öt elvesztegetett év áll”, válságkezelésben elbukott, gyenge és megosztott. Európa veszít a versenyképességéből. Az erőltetett zöld ideológiával tönkretette az európai ipart és mezőgazdaságot, és a világkereskedelemben is egyre gyengébben teljesít – mondta.
Hangsúlyozta: az Európai Unió békeprojekt, a jelenlegi brüsszeli vezetés azonban háborúpárti. Az orosz-ukrán háborúnak nincs katonai megoldása, hiába egyértelmű, hogy ki az agresszor és ki az áldozat – mondta a fideszes EP-képviselő, majd úgy fogalmazott: „minél előbb lesz béke, annál több életet tudunk megmenteni”.
Közölte: az EU-t azért hozták létre, hogy együtt erősebbé váljon, ehhez képest – mint kiemelte – az unió sosem volt még olyan megosztott, mint most. Az Európai Bizottság a migráció, a háború, a „gender” kérdésében a sorból kilógó országokat zsarolja a nekik járó források visszatartásával – hívta fel a figyelmet. Ideológiai viták helyett ideje lenne az embereket valóban érintő problémákkal foglalkozni – húzta alá.
A politikus kijelentette, a migrációs paktum nem más, mint a már elutasított javaslatok átcsomagolása. A lényeg változatlan – hívta fel a figyelmet.
„Önök nem megállítani, hanem kezelni akarják a migrációt” – fogalmazott.
Magyarország nem fogja beengedni az illegális migránsokat, a menekültkérelmeket a határokon kívül kell elbírálni – jelentette ki. Nem a háborúra, nem a migrációra és nem a „genderideológiára”. Júniusban változásra van szükség – tette hozzá beszédében Győri Enikő.
