Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen egy új hitelmechanizmus létrehozását javasolta, amely nemcsak az uniós országok védelmi kiadásainak növelését tenné lehetővé, hanem az Ukrajnának szánt katonai szállítások jelentős növelését is.
„Egy új mechanizmust javaslok. A tagállamoknak 150 milliárd euró értékű hitelt adunk a védelmi beruházásokhoz. Lényegében arról beszélünk, hogy a pénzt jobban és közösen költsük el. És olyan területekről beszélünk, mint például a lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, rakéták és lőszerek, pilóta nélküli légi járművek és drónok elleni rendszerek, de más szükségletekkel is foglalkozunk, mint például a kiberbiztonság és a katonai mobilitás. Ez segíteni fogja a tagállamokat az igények egyesítésében és a közös beszerzésben. És természetesen ezekkel a felszerelésekkel a tagállamok jelentősen fokozhatják az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, beleértve az Ukrajnának szánt katonai felszerelések azonnali szállítását” – mondta.
Von der Leyen emellett felszólította az uniós országokat, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP másfél százalékával. Ez szerinte négy év alatt csaknem 650 milliárd eurót generálna ezen felül.
Az ilyen védelmi kiadások az uniós országok pénzügyi fegyelmének lazításával járnak, mivel a Stabilitási és Fejlesztési Paktum keretében szigorú költségvetési szabályokat kell betartaniuk – mondta az EB vezetője.
Hangsúlyozta, hogy az Európa újrafegyverzésére vonatkozó terve a következő négy évben mintegy 800 milliárd eurónyi beruházást mozgósíthat.
Von der Leyen külön levélben küldte el javaslatait a március 6-ra tervezett uniós csúcstalálkozó előtt, amelynek témája Ukrajna és az európai biztonság lesz.
A Washington és Kijev közötti feszültségek közepette merült fel az európai országok védelmi kiadásainak növelése és az Ukrajnának nyújtott segítség kérdése.
Tegnap este a Fox News csatorna egy magas rangú fehér házi tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatást, amíg az amerikai elnök úgy nem dönt, hogy a kijevi hatóságok bizonyítják elkötelezettségüket a béketárgyalások iránt.
A döntés oka az a botrány volt, amely február 28-án robbant ki a Fehér Házban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója során. Várható volt, hogy megállapodást írnak alá a ritkaföldfémekről, de veszekedés tört ki közöttük. Ennek következtében az amerikai vezető kidobdta a kijevi rezsim vezetőjét a Fehér Házból, az erőforrás-üzlet pedig meghiúsult.
A találkozót követően Trump azt mondta, hogy Zelenszkij nem áll készen a békére, és tiszteletlen az Egyesült Államokkal szemben.
Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz később azt mondta, hogy Trump nyitott a tárgyalások folytatására Zelenszkijjel, de csak akkor, ha az felülvizsgálja álláspontját, bocsánatot kér, és kifejezi hajlandóságát az ásványkincs-alku aláírására és a béketárgyalásokon való részvételre.