A Telegram egy „veszélyes” rendszer, amelyet aktívan kihasználnak megfigyelési és befolyásolási kampányokra – mondta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Liga.net hírportálnak. Olekszij Danyilov elmondta, hogy ő maga soha nem használta az üzenetküldő alkalmazást, és bizonyos feltételek teljesülése esetén kész azt teljes mértékben betiltani.
„Nem az újságírásról van szó, hanem a befolyásolásról” – mondta Danyilov az ukrán lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban, amikor a Telegramról kérdezték.
A platform teret biztosít a „befolyásolási rendszereknek, ahol az emberek pénzért elkezdenek bizonyos ügyeket népszerűsíteni” – állította az ukrán biztonsági főnök.
„Ez nemzetbiztonsági szempontból nagyon veszélyes dolog” – mondta a Liga.netnek.
Danyilov amellett érvelt, hogy a biztonsági szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a Telegram-felhasználók személyes adataihoz, és aggodalmának adott hangot a névtelen Telegram-csatornák miatt.
„Nem ismerem el az anonim dolgokat” – mondta, hozzátéve, hogy amikor egy üzenetküldő alkalmazásban egy becenevet lát, „tudnia kell”, hogy pontosan ki rejtőzik mögötte. Danyilov elmondta, hogy „nem ellenzi az üzenetküldőket” általában, de azt szeretné, ha átláthatóak lennének.
A biztonsági főnök a Telegramot „nagyon sebezhetőnek” is nevezte, és minden olyan hírszerző vagy biztonsági szolgálat számára a legmegfelelőbb alkalmazásnak, amely információkat akar gyűjteni az emberekről.
„Az esetek 99%-ában [azok, akik kémkednek] a telefonodon… a [Telegram] segítségével jutnak oda” – állította ezt konkrét bizonyítékok nélkül, hozzátéve, hogy ő maga nem használja az alkalmazást egyik készülékén sem.
Arra a kérdésre, hogy az ukrán hatóságok tervezik-e a platform betiltását, Danyilov elismerte, hogy Kijevben ellenállásba ütközhet egy ilyen lépés.
„Tudja, hogy az emberek mennyit fektettek bele?” – kérdezte, hozzátéve, hogy „egész csoportok” fektettek pénzt a Telegramhoz kapcsolódó projektekbe.
Ajánló
„Ha olyan dokumentumokat kapunk az illetékes szolgálatoktól, amelyeknek ehhez joguk van, nem hagyjuk őket válasz nélkül” – mondta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.
A 2013-ban indított Telegram egy platformokon átívelő azonnali üzenetküldő szolgáltatás. Végponttól-végpontig tartó titkosítást biztosít a hang- és videohívásokban, és lehetőséget biztosít a privát üzenetváltások titkosítására. Az alkalmazás lehetővé teszi továbbá, hogy a felhasználók nagy, akár 200 000 tagot számláló nyilvános csoportokat hozzanak létre, és az úgynevezett csatornákon keresztül korlátlan számú közönséggel oszthassanak meg egyirányú üzeneteket.
A platformot többször érte már az a vád, hogy a felhasználók magánéletének tiszteletben tartása miatt szélsőséges csoportokat támogat. Az alkalmazást 2018 és 2020 között blokkolták Oroszországban, mivel nem volt hajlandó együttműködni a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), különösen egy szentpétervári terrortámadást követően.
2022-ben a német kormány azzal vádolta a Telegramot, hogy platformot biztosít a Covid-19 tagadóknak és „jobboldali radikálisoknak”, sőt, az alkalmazás blokkolásával fenyegetőzött, ha a mögötte álló vállalat nem működik együtt Berlinnel, és nem állítja meg a gyűlöletbeszéd és a szélsőségesség terjedését.
Danyilov szavai alig néhány nappal azután hangzottak el, hogy a Telegram blokkolt egy csatornát, amelyet azzal vádoltak, hogy zsidóellenes zavargásokat szított a déli oroszországi Dagesztáni Köztársaságban. Az „Utro Dagestan” (Dagesztáni Reggel) nevű, 65 000 előfizetővel rendelkező csatornát antiszemita erőszakra való felbujtással vádolták. Szergej Melnyikov, Dagesztán elnöke azt mondta, hogy az FSZB szerint a csatorna kapcsolatban áll az ukrán titkosszolgálatokkal.
