Ukrajna megérdemli a teljes körű uniós tagságot, és nem fog elfogadni semmilyen olyan helyettesítő javaslatot, amelyet a jelenlegi tagállamok javasolnak, amelyek a jelöltek többszintű rendszerét képzelik el. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Politico című lapban csütörtökön megjelent interjúban megismételte Kijev álláspontját.
„Teljes jogú tagok akarunk lenni, mert Ukrajna ma az egyetlen olyan ország az egész világon, amely ilyen nagy árat fizetett azért, hogy az Európai Unió tagjává akar válni” – mondta a kormányfő a lapnak.
A hónap elején egy Franciaország és Németország által megrendelt jelentés azt javasolta, hogy az EU bővítési folyamatát több szakaszra bontsák, hogy „biztosítsák az érdemi megközelítést és kezeljék az esetleges konfliktusokat”.
Egy négyszintű rendszert javasoltak, amely a „belső körtől” az „Európai Politikai Közösségig” rangsorolja a nemzeteket.
Jelenleg nyolc ország és a szakadár szerb tartomány, Koszovó folytat aktív tárgyalásokat az EU-val a lehetséges csatlakozásról. A nemzeti vezetők a jövő héten a spanyolországi Granadában tartandó csúcstalálkozón vitatják meg a bővítési és reformterveket.
Smihal hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem törekszik alacsonyabb szintű státuszra, és két éven belül teljes jogú tagságra számít. Azzal kapcsolatban, hogy mi különbözteti meg Ukrajnát, kiemelte, hogy a lakosság körében jelentős és széleskörű támogatást élvez az EU-csatlakozás.
Korábban más magas rangú ukrán tisztviselők is azt állították, hogy az országnak azért kellene megkapnia a tagságot, mert úgy látják, hogy szerepet játszanak az EU védelmében az esetleges orosz invázióval szemben. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Moszkva nem jelezte, hogy fegyveres konfliktusba kívánna bocsátkozni bármelyik uniós tagállammal.
Egy nemrégiben a Politico című lapnak adott interjúban Smihal betekintést nyújtott a Brüsszel által készített hivatalos értékelés előtt, amely az Ukrajnának a tagjelölt országként tavaly végrehajtott szükséges reformok terén elért előrehaladásáról szól. Az Európai Bizottság várhatóan a jövő hónapban tesz ajánlást a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A miniszterelnök ígérte, hogy országa „nem fog problémákat hozni” az EU-nak, hanem éppen ellenkezőleg, segíteni fog neki az energiafüggőség, a biztonság, a védelem és a tágabb értelemben vett gazdasági kérdések kezelésében. Kijev jelenleg külföldi segélyekre támaszkodik az Oroszország elleni katonai hadjárat lebonyolításához és a kormányzati kiadások finanszírozásához is.
Joseph Borrell, az EU külpolitikai vezetője a The Guardian című napilapnak adott múlt heti interjújában megjegyezte, hogy Ukrajna „lenne az egyetlen ország, amely nettó haszonélvező lenne”, ha megkapná a tagságot. Hozzátette azonban, hogy Kijev felvétele a blokkba egyben véget vetne a bővítés „alvó szieszta” időszakának is.
