2022, szeptember 25.
15 C
Budapest
7.4 C
Moszkva

Ukrajna nem mondott le a NATO-csatlakozási szándékáról

Ukrajna “nem mondott le” a NATO-csatlakozási szándékáról – jelentette ki Olga Sztefanishina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes, miközben bírálta az Egyesült Államok vezette szövetséget “habozásáért”.

Az El Pais című lapnak adott keddi interjújában Sztefanishina azt állította, hogy a NATO habozása Ukrajna felvételével kapcsolatban, amely 2008-ban kapott meghívást a szervezettől, vezetett a Moszkvával kialakult jelenlegi katonai konfliktushoz, és hozta Vlagyimir Putyin orosz elnököt “oda, ahol most van”.

“Svédország és Finnország a lehető leghamarabb NATO-taggá válik. De biztosan állíthatom, hogy ha ezek az országok még 15 évet vártak volna a tagsági döntésükkel, akkor ők is háborús helyzetben lennének” – állította a miniszterelnök-helyettes, utalva a svéd és a finn kormány közelmúltbeli döntéseire, miszerint az ukrajnai orosz akciók közepette felülvizsgálják a régóta tartó elzárkózás politikájukat a csatlakozásról.

“Folyamatosan azt az üzenetet halljuk, hogy [a NATO] nem akarja feldühíteni Oroszországot, miközben háború van az országomban, és civilek ezrei haltak meg. Ez a társadalom nagy részét frusztrálja” – mondta Sztefanishina.

Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek “minden joga megvan ahhoz, hogy kritikusan viszonyuljon” a NATO vezetőinek “frusztráló” üzeneteihez.

Moszkva, amely régóta úgy tekint a NATO keleti terjeszkedésére, mint biztonsági érdekeit közvetlenül fenyegető veszélyre, februárban Ukrajna esetleges csatlakozását nevezte meg a katonai támadásra vonatkozó döntésének egyik fő okaként.

Ukrajna folyamatosan kérte a NATO-országokat, hogy vezessenek be repüléstilalmi zónát a területe felett, vagy biztosítsanak számára harci repülőgépeket, azonban a kéréseket elutasították, ami Zelenszkij éles bírálatát váltotta ki. Korábban Kijev azt is jelezte, hogy feladná NATO-törekvéseit, és az Oroszország által preferált semleges státuszba is beleegyezne biztonsági garanciákért cserébe, amelyeket eddig hivatalosan nem ajánlottak fel.

A széleskörű beszélgetés során Sztefanishina elárulta, hogy Kijev a héten benyújtja az európai uniós tagsági kérelméhez szükséges kérdőív második részét.

Felszólította továbbá a nyugati országokat, hogy a “stratégiai” döntéseket helyezzék előtérbe a “taktikai” döntésekkel szemben, és a lehető legszigorúbb szankciókat vezessék be Moszkvával szemben.

“Valahányszor olyan nyilatkozatokat hallunk az európai vezetők részéről, amelyekben arról döntenek, hogy rubelben fizetnek [Oroszországnak], vagy hogy nem hajlandók visszautasítani a gázukat, azt taktikai veszteségként kezeljük” – mondta, azt állítva, hogy az ilyen engedmények azt jelentik, hogy ezek az országok “stratégiailag” nem képesek Oroszországot “agresszornak” nevezni, vagy elismerni, hogy Ukrajnában “elképzelhetetlen bűncselekmények” történnek.

Oroszország február végén indított hadműveletet a szomszédos államban, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.

A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.

A nyugati országok kemény szankciókkal válaszoltak Moszkva fellépésére. Az orosz kormány, amely az intézkedéseket törvénytelennek és indokolatlannak tartja, saját ellenszankciók bevezetésével vágott vissza a “barátságtalan államoknak”. Az ellenintézkedések egyike volt az a követelés, hogy a földgázszállításokért rubelben fizessenek.

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Borell: Putyin nem blöfföl a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, diplomáciai megoldás kell

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szombaton a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyvereket is bevethet, ha Moszkva erőit...

Több száz külföldi zsoldost semmisített meg az orosz légierő

Az elmúlt 24 órában az orosz légierő mintegy 200 ukrán fegyverest és mintegy háromszáz külföldi zsoldost semmisített meg Mikolajiv térségében - közölte a védelmi...

Szijjártó: az egyetlen megoldás a béke

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke - mondta a külgazdasági és külügyminiszter...